Élményközpontú népzenetanítás

Nagyanyáink és az õ elõdeik tudásukat nagyrészt közvetlenül saját szüleiktõl kapták. A lányok édesanyjukkal együtt varrogattak, énekeltek, fõztek, a fiúk apjukkal vágták a fát, mûvelték a földet, szerelték a házban található eszközöket. A XX. század közepétõl ez a folyamat szinte teljességgel megszakadt, a  hagyományos  tudás  átadásába  egy  intézmény,  az  óvoda,  illetve  az  iskola  ékelõdött.  Az  okok  között elsõsorban  a  nõi  emancipációt  s  a  hagyományos  nemi  szerepek  másként  való  értelmezését  említhetjük.
Modernebb lett a világ, a megélhetés általánosan véve egyszerûbbé vált, de sok minden eltûnt mellõlünk. Mára szinte  eltûntek  a  mesébõl  soha  ki  nem  fogyó,  mindig  süteményillatú  nagyanyók,  akik  úgy  tudtak  figyelni az  unoka  szavaira,  hogy  minden  mást  kikapcsoltak,  akiknek  akkor  csak  az  volt  a  fontos!

Bővebben...

Mi vagyunk a rózsák…

Magyar népzenei alapvetés
„Csodálatos népzene”

„A népdalhoz a legrövidebb út a zenei műveltségen át vezet.”
(Kodály Zoltán)

Rólunk, magyarokról sokféle mondás járja. Talán a legismertebb az, amit Fermi, Nobel-díjas olasz fizikus kérdésére, hogy vannak-e földönkívüli lények, a szintén Nobel-díjas pályatársa, Szilárd Leó ezt válaszolta: vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat.

Bővebben...

Magyar népzenei alapvetés

 

A népzenét sokan és sokféleképpen, régóta értelmezik. Vannak, akik a halálát kiáltják, vannak, akik az örökös újjászületését ünneplik. A népzene Bartók szerint a természet tüneménye, Kodály szerint százhangú orgona, és még sorolhatnánk a költői s a tudományos jelzőket. Nézzük, mi is a népzene valójában, s ezen belül mi, magyarok hogyan is állunk vele, mi mindent kell tudnunk róla.

Bővebben...

Bátya népzenei monográfiája

(doktori értekezés)

Összefoglalás


Bátya község Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai Sárközben található.
Neve először 1061-ből kerül elő. Azóta folyamatosan vannak adatok róla. Kultúrája kettős gyökerű, hisz délszláv keveredés található itt. Egy horvát nyelvjárást beszélnek, melyet ők maguk rác-nak mondanak és ezt használják a mai napig is. A legfiatalabb generáció már nem, ők legfeljebb csak értik nagyanyáik beszédét. A  község  lakossága  színtiszta  római  katolikus.  Talán  a  kalocsai  érsekség közelségének, talán annak, hogy évszázadokon át egyházi birtok volt – köszönhető rendkívüli vallásossága. Papjai hol rácok, hol magyarok voltak, de inkább magyarok. Rác mise még a legutóbbi időkben is volt időnként. Bátya  községről  az  ott  lakók  is azt  tartották,  hogy hasonlóan  a  török  hódoltság  alatti területekhez hagyománytalan  vidék.  Senki  sem  próbált  itt  nemcsak  néprajzot,  de  még helytörténetet sem kutatni. Édesapám, Dr. Fehér Zoltán fiatal tanárként került ide 1952-en. Néprajzi érdeklődésű révén hamar hozzáfogott a munkához, bármennyire is próbálták kedvét szegni. Munkája eredményeként – a hagyománytalan faluban – eddig 10 vaskos kötetre rúgó anyagot gyűjtött össze.
Ma gyűjteni már csak a meglévő anyagra való rákérdezéssel lehet, az a generáció, melynek sajátja  volt  ez  a  kultúra,  sajnos  kihalt.  De  reprodukciót,  variánst  lehet  találni.  Az  eltelt időszakban összesen 472 dal-adat gyűlt össze. Ez  a  dalanyag  igen  archaikus.  Él  a  régi  réteg,  és  érdekes  módon  gyakran  megjelenik  a dunántúli pentatónia (emelt 3. és 7. fok) Az új stílusra is jellemző egyfajta régiesség és hely-specifikusság, nemcsak az országosan  elterjedt dallamok és variánsok élnek. Ezek előadásmódja is rendkívül archaikus.
Dolgozatomban a Járdányi Pál által megalkotott népzenei rendszerezési elv alapján csoportosítottam és rendeztem az anyagot.
Lajtha László szavaival: zene-biológiai kutatások eredménye látható dolgozatomban, két nép kultúrájának példaszerű művészi és tartalmi keveredéséről.

a teljes dokumentum megnyitása

Bátya népzenéje


Bátya község a Duna bal partján, Budapesttől mintegy 120 km-nyire fekszik, Kalocsától déli irányban mintegy 6 kilométernyire. A táj neve, ahol található, Kalocsai Sárköz. Történetileg összefüggésben állt a Tolnai Sárközzel. Így folyó-kétparti tájnak nevezhetjük. A Kalocsai Sárköz nyugati határa a Duna, északon Dunapataj, keleten az Örjeg nevű mocsár és Kecel, délen Baja, ám ezek a települések nem tartoznak ehhez a tájegységhez. Tengerszint feletti magassága 96 m.

Bővebben...

Monográfia vagy "tudományos hitelű anyagközlés"?

 A teljességre törekvő, hiteles és pontos népzenei gyűjtés és az ezt megjelenítő tudományos igényű népzenei kiadványok fontosságára Kodály Zoltán már 1937-ben, A magyar népzene1 c. alapvetésében felhívta a figyelmet. Ebben az írásban ébreszti fel az igényt azelőtt nem tárgyalt jelenségek fontosságára, úgymint a dallam élete, élettana, a zene a közösség életében, a dallamok elterjedtsége, a nép énektechnikája, hangterjedelme, a nép hangszerei, a tanulás módja- és így tovább. Ő maga összegzi: "a legfontosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, másszóval zenei monográfiáját elkészíteni."

Tovább a cikkre

Népzenekutatás

Nemzetközi háttér

Vergleichende Musikwissenschaft: összehasonlító zenetudomány. Írástalan zene felé fordul.
1885: Guido Adler bécsi zenetörténész cikket ír a zenetud. tárgyáról, céljairól
Alexander Ellis angol matematikus és nyelvész cikket ír a különböző népek zenei hangsorairól. Bevezeti a cent rendszert, mely az oktávot 1200 egységre osztja. Így lehetővé válik a nem európai, nem megszokott zenék mérése és rögzítése is. Zenével nem foglalkozott, botfülű volt, mégis őt nevezik a nemzetközi népzenetud. atyjának.
Carl Stumpf berlini pszichológus indián törzs zenéjéről ír.

Bővebben...

Népzenekutatás (etnomuzikologia)

Kb. három évtizede az Európán kívüli népek zenéjével foglalkozó tudomány neve; a terminus használata az 1950-es évek óta az európai népek zenekutatására is kiterjedt. – A fölfedezések korában felébredt az érdeklődés az új kontinensek népeinek zenéje iránt is:

Bővebben...

A népzene fogalma

     Típus és stílus fogalma

     Népzenei rendszerek Magyarországon (rendszerezési kísérletek)

„Csak a művelt városi hiszi, hogy a népzenegyűjtő virághímes mezőkön át megy.”

Kodály Zoltán

„Nem a kultúrát, nem a népzenét kell megmenteni, hanem magunkat. Nekünk van szükségünk ezekre a csodálatos kommunikációs eszközökre, hogy könnyebben, bölcsebben és boldogabban élhessünk.”

Sebő Ferenc

Bővebben...

A hagyomány nem vész el, csak átalakul

Idézetgyűjtemény

„Mikor fordul egy nép kórjóslata aggasztóra? Amikor természetes szaporodása megáll, mondja a statisztikus. Amikor közügyei nem érdeklik többet, mondja az államférfi. Amikor szabadságáért gyáva fegyvert fogni, mondja a szabadsághős. Amikor múltját elveszíti, tesszük hozzá mi.” (Németh László: Kisebbségben – Kiforgatnak múltunkból 1942.

Mi is a hagyomány? Emlékezet, szokásrendszer? Több meghatározásból próbálom összerakni.

Bővebben...

A magyar népzene rendszerezésének elképzelései a XX. században

1. Történeti visszatekintés

A rendezésre törekvő elképzeléseknek mindenekelőtt azzal a kérdéssel kellett megbirkóznia, hogy a rend szótárszerű, könnyen kezelhető, a „köznép” számára is érthető legyen – így a dalok könnyen kikereshetőek, vagy ügyeljen arra, hogy a variánsok, a rokon típusok egymás mellett, vagy egymás közelségében legyenek – így kaphatunk pontos és tiszta képet egy-egy vidék népzenéjéről. Csak később derült ki, hogy a két dolog nem egyeztethető össze egy munkában, a kutatónak valamelyiket fel kell adnia. A szótárszerűség csak a mutatókban, a dallamközlések végén jelenhet meg.

Bővebben...

Erdélyi tanulmányút – kirándulás
2016. május 14-17.

Résztvevők: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói Dr. Fehér Anikó tanár vezetésével, valamint néhány vendég.

Az utat a Zeneakadémia Baráti Köre támogatta.

A Homm Kft. 20 személyes kisbuszával indultunk május 14-én reggel 8 órakor.
Kis pihenővel, időben átléptük a határt, elértük a Királyhágót, ahonnan elénk tárult az első csodálatos látvány.
Következő állomásunk Csucsa volt. Itt található a Boncza-kastély, Ady Endre híres Csinszkájának lakhelye. Megnéztük az egykori lakhelyükön, a park egyik épületében tiszteletükre berendezett kiállítást, majd megnéztük magát az egykori Boncza-kastélyt is, ahol a későbbi tulajdonos, Octavian Goga román költő tárgyai, berendezett szobái láthatóak. Egy kis ortodox templom is van a területen, oda is benéztünk.

Bővebben...

Népzenei típusrend

150.000 dallam alapján

1975-80 között készült (nincs kész)

 „… azt az igényt kívánja jelezni, hogy népzenénket legnagyobb összefüggő egységeiben lássuk. A további kutatás bizonyára át fog lépni rajta – s ez lesz a könyv legfőbb eredménye.”

Bővebben...

Gyermekjatékdalok

bővebben: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/05/183.html

A Műfaj meghatározása, kutatástörténete

A gyermekkor költészetét is magába foglaló gyermekfolklór viszonylag új fogalom, mely meghatározása szerint „a gyermekek által ismert vagy számukra alkotott folklórjelenségek összessége” (Voigt 1979e: 348). A téma legutóbbi hazai összefoglalása eredet szempontjából ide sorolja a felnőttek gyermekeknek szóló alkotásait, a gyermekek által az idősebbektől átvett, valamint a gyermekek körében keletkezett és fenntartott hagyományokat (Katona I. 1979a).

A játéktevékenységben megnyilvánuló gyermekfolklór éppúgy szolgálja a gyermekek testi, szellemi fejlődését, szórakoztatását, mint a társadalmi életbe, a hagyományokba való belenevelődését. A gyermekfolklórt (akárcsak a felnőttek folklórját) többek között a közösségi jelleg, a nemek és korosztályok szerinti elkülönülés, a hagyományozás és állandó alkotókészség jellemzi. A gyermekkor költészetének fő műfajai, a mondókák, lírai játékdalok és dramatikus jellegű játékszövegek ugyancsak megfelelő előzményei a felnőttek folklórműfajainak.

Bővebben...

Huszadik századi magyar népzenei mozgalmak


A 20. század első évtizedeiben még a reformkorban kialakult népies műtánc képviselte szinte kizárólagos érvénnyel a „magyar tánc”-ot. Ezt népszerűsítették a táncmesteri kézikönyvek és tánciskolák, ilyen koreográfiák sorát propagálta az oktatási intézmények számára engedélyezett kézikönyv, és az ebből sarjadó karaktertánc stílusjegyei érvényesültek a nemzeti balett törekvésekben. Ezt a nemzeti táncról alkotott egyoldalú felfogást módosította az 1930-as évek elején kibontakozó népművészeti mozgalom.
Az egykori újságíró, Paulini Béla ismerte fel az akkor még élő néphagyományban rejlő lehetőséget, szervezte meg a később Magyar Bokréta Szövetség néven tömörülő falusi együtteseket, melyek 1931 és 1944 között a Szent István-napi ünnepségek keretében mutatkoztak be Budapesten a Városi (ma Erkel) Színházban. A hagyomány népszerűsítése mellett jelentős idegenforgalmi látványosságot is jelentettek a Gyöngyösbokrétás együttesek budapesti és vidéki bemutatói, így az érdekelt minisztériumok, az IBUSZ és a főváros is jelentős támogatásban részesítette a mozgalmat, mely a népművészeti cikkek árusítására is jogot kapott.

Bővebben...

A MAGYAR NÉPZENE DIALEKTUSTERÜLETEI

(táji sajátságok)

Bartók Béla A magyar népdal c. művében kifejtette, hogy a magyar népzene lényeges vonásai és legfőbb típusai tekintetében egységes. Ugyanakkor nagy különbségek mutatkoznak a régiségek megőrzése, az újítások elterjedése tekintetében, s ennek következtében vannak vidékekre jellemző – vagy jobban jellemző – stílusok és dallamtípusok is. Mennél részletesebben sikerült megismerni az egyre mélyebbre hatoló és egyenletesebbé váló gyűjtőmunka következtében a hagyomány állapotát és a dalok elterjedtségét a nyelvterület egészén, annál világosabban rajzolódott ki egyes vidékek sajátos arculata. Bartók egykori négy nagy zenedialektusához azóta hozzájött ötödiknek Moldva, ezen belül pedig megkülönböztetünk további kisebb dialektusokat.

Tovább a cikkre

Új stílus új szemszögből

Az elmúlt időszak legnagyobb napvilágra került felfedezése, tabukat döntögető megfogalmazása Bereczky János négykötetes munkája, mely A magyar népdal új stílusa címmel jelent meg az Akadémiai kiadó gondozásában 2013-ban. Mintegy 60.000 adatot, azaz új stílusú magyar népdalt vizsgált meg a szerző munkája során. A mű nem túl hosszú, mintegy 100 oldalas tanulmánnyal indít. Ezt igen jelentős, nyolcféle szempont alapján soroló mutató egészíti ki, a gyűjteménybeli számoktól a szövegig. Ezeken belül szó van a sorvégzőkről, formáról, ritmusról és egyebekről. Ezt igen tetemes mennyiségű, mintegy 1600 típusba sorolt 2664 dallampélda követi. A kötetekhez mp3 formátumú hanganyag is társul, mely a kötet összes dallamát tartalmazza paraszti előadóktól.

Bővebben...

A magyar népballada

A magyar népballada mind a népköltészeti kutatásoknak, mind pedig az irodalomtörténetnek egyik legvonzóbb területe. Felfedezésének első pillanatától kezdve – mert valóban a felfedezésnek kijáró lelkesültség fogadta – az irodalmi köztudat a magyar költészet legékesebb „virágai”-nak tartotta. Ezt a megbecsülést, nem kétséges, az a várakozás előzte meg, amely az elveszett ősi magyar epika megkerülését remélte a népballada révén. E várakozásban való csalódás magyarázza, hogy a néphagyományból bőségesen merítő XIX. századi költő, Arany János, a magyar népdalról töredékesen ránk maradt nagy tanulmányában előbb ugyan keserűen említi, hogy a magyar nép nem őrizte meg „holmi zsiványkalandok”-on kívül nemzetünk történetét dalaiban.

A dokumentum megnyitása

Miért és hogyan vezessünk népdalkört?

„Ülj le, ahol énekelnek, daluk nincs a rossz embereknek.” (Goethe)

Bartóktól az ötlet, a Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? c. rövid alapvetése sokakban elindította a vágyat a népzenekutatásra. Én most arra buzdítok, hogy énekeljünk! Minél többen, minél szebben! És minél jobbat. Nem könnyű ezt elérni, még nehezebb elkezdeni, a semmiből aranytorkú kórust, énekes csoportot fabrikálni, megküzdeni a hivatalokkal, az ellendrukkerekkel, megválaszolni a támadóknak, stb. Hogy ez a sok fölösleges dolog könnyebben menjen, s hogy a rengeteg igazi munka színvonalasabb és egyszerűbb legyen: nos ehhez próbálok segítséget nyújtani mindazoknak, akik e szent és áldott munkába belefognak. Aki kórust vezet, azontúl, hogy elkezdte ezt a munkát – már sosincs egyedül, és sosem fog unatkozni. Édes terhet vesz a vállára, tele örömmel és munkával, mérgelődéssel és sikerrel. Olyan, mint a mákony, nem hagyja majd nyugodni, hisz a siker sikert kíván, s ha egyszer elindul a szekér…

Bővebben...

Népművészeti hagyományaink átörökítésének gyakorlata. Szakmódszertani és stratégiai koncepció

A magyar népművészet ismertsége és elismertsége vitathatatlan. Sokhelyütt emiatt tartanak számon minket, a hímzések, dalok, faragások, kerámiák gyakran a névjegy szerepét töltik be. Persze, a tudományban, a sportban és más területeken is rengeteg maradandó értékünk van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a látványos, könnyen befogadhatónak tűnő, megfogható dolgok gyakran nagyobb nyomot hagynak a szemlélőben. 

Bővebben...