Mondjam vagy mutassam?

Mondjam vagy mutassam?

Nonverbális és metakommunikáció

(vázlat)

“Két beszéd van. Az egyiket halljuk, a másikat látjuk...”

(Shakespeare nyomán)

“Az előadó kiáll a hallgatóság elé, s még meg sem szólalt, máris közöl. Közöl megjelenésével, a testtartásával, arckifejezésével.” 

(Montágh Imre)

“Hallgatni, mikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, amikor inkább hallgatni kellett volna.” 

(Széchenyi István)

“Ha a metanyelv minden elemét száműznénk a hétköznapi beszélgetésekből, akkor a mondókánk rövid, metsző és lényegre törő lenne és úgy tűnne, mintha gorombák és durvák lennénk és mit sem tudnánk egymásról.”

(Allan Pease: Szó-beszéd)

Nonverbális kommunikáció: szavak nélküli kommunikáció

Bővebben...

"Az élet él és forog..."

„Az élet él és forog…”

Szakrális kommunikáció

(Imádkozási szokások a XXI. században, különös tekintettel az etikai értékváltozásra)


„Hogy az ember mit hisz el, az az esze szerkezetétől, környezete felfogásától és pillanatnyi ismereteitől függ. Az, amit elhiszek (a tudományos népszerűsítők világképe) olyan kortól függő s véletlen dolog, hogy azt a vallásossággal összeházasítani, egyiket a másikkal megkötni: méltatlan dolog. Az elhivésben az embernek csak két kötelessége lehet: azt hinni el, amit el tud hinni s belátni, hogy abban, amit elhitt, inkább a gondolkozás hűsége fontos, mint maguk a mulékony, foszló tételek. Az elhivés s a világkép a vallásos élmény mellett harmadlagos dolog. Aki összekeveri őket, múló italt mulandóval elegyít.”
Németh László: A minőség forradalma II. Vallások, 147.o.

Bővebben...

Hogyan írjunk sikeres szakdolgozatot (esszét)?

„Min dolgozik? –kérdezték K. úrtól. – Sok gondom-bajom van – felelte. – A következő tévedésemre készülök.” (Bertolt Brecht)

A témaválasztás aranyszabályai
Jól körülhatárolható témát válasszunk! Rossz: A zeneoktatás helyzete. Jó: A zeneoktatás helyzete egy dunántúli faluban a 90-es években.
Időben is legyenek egyértelműek a téma határai! Körülhatárolható időkeretben dolgozzunk!
Az érdeklődés homlokterében lévő témát válasszunk! Kerüljük a zsúfoltságot! Ne válasszunk lerágott csontot!
Valódi dilemmákat keressünk!
Ha tudjuk, miről akarunk írni, készítsünk vázlatot és ütemezést.
A kiválasztott témához ne ragaszkodjunk mereven!
A témaválasztást teszteljük másokon! Ötleteket is kaphatunk!
Térképezzük fel a nyersanyag lelőhelyeket!

Bővebben...

Kultúra és kulturális környezetszennyezés

Semmilyen kultúra nem élhet, ha kizárólagos akar lenni.
(Mahatma Gandhi)

Az ész kultúrájának szolgálnia kell a szívet.
(Mahatma Gandhi)

A kultúra helyes meghatározása a tökéletesség szeretete, azaz a tökéletesség tanulása.
Matthew Arnold, Culture and Anarchy, I, 1869

Kultúra: tudása mindannak, amit valaha mondtak vagy gondoltak a világon.


Matthew Arnold: Literature and Dogma

Bővebben...

Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája

Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája c. műve egyes részeinek kivonata
Gondolat – Budapest, 1993.
Ford.: László János

A mű célja, hogy az emberek nagy részében rendszerezetlenül és burkoltan meglévő szociálpszichológiai ismereteket olvasmányos és közérthető áttekintés formájában visszajuttassa hozzájuk: szakértőkhöz és laikusokhoz egyaránt. Világunkban egyre nagyobb az igény a hatékony interakciókra, az emberi, szakmai és a szolgáltatási szektorokban egyaránt.

Bővebben...

Hír és szerkesztése

(Televízió)

Quis, quid, ubi, quibus, auxillis, cur, quomodo, quando?

Mi a hír?

Hír az, ami megtörtént… Ma már: hír az, ami megtörténik…
Who, what, where, when, why and how.
Attól hír egy hír, hogy hírértéke van. Különféle helyeken, különféle orgánumoknál más a hírérték, más a fontos. Más a fontos a kerületi televíziónál mint a közszolgálati csatornán.
Hírérték: újdonság, fontosság, a megszokottól való eltérés, aktualitás, érdekeltségi kör, szenzációérték.
És amit a főszerkesztő annak tart…

Bővebben...

. A beszédstílus arcot teremt

"Oh, értsd is a szót.." A sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvünk verseny kapcsán megjelent kiadványban:

 A beszédstílus arcot teremt

Hányan ismerik igazán a magyar szókincs gazdagságát, s tudnak élni beszédünkben-írásunkban nyelvünk gazdag kifejezési, finom árnyalási lehetőségeivel? Bizony még a legjobbak, a nyelvi szempontból legműveltebbek is állandó tanulásra, a magyar nyelv múltjának, jelenének minél alaposabb megismerésére, a jó példák, legjobb íróink nyelvének állandó tanulmányozására szorulnak, hogy ösztönös, ingatag „nyelvérzék”-en alapuló nyelvhasználatuk és ítéletük a nyelv igaz megismerésére épített nyelvi tudásra támaszkodhasson…

Bővebben...