A magyar népballada

A magyar népballada mind a népköltészeti kutatásoknak, mind pedig az irodalomtörténetnek egyik legvonzóbb területe. Felfedezésének első pillanatától kezdve – mert valóban a felfedezésnek kijáró lelkesültség fogadta – az irodalmi köztudat a magyar költészet legékesebb „virágai”-nak tartotta. Ezt a megbecsülést, nem kétséges, az a várakozás előzte meg, amely az elveszett ősi magyar epika megkerülését remélte a népballada révén. E várakozásban való csalódás magyarázza, hogy a néphagyományból bőségesen merítő XIX. századi költő, Arany János, a magyar népdalról töredékesen ránk maradt nagy tanulmányában előbb ugyan keserűen említi, hogy a magyar nép nem őrizte meg „holmi zsiványkalandok”-on kívül nemzetünk történetét dalaiban.

A dokumentum megnyitása

Oldalunk "sütiket" használ

Oldalunkon "sütiket" használunk. Ezek közül néhány elengedhetetlen, néhány pedig csak javítja a felhasználói élményt vagy statisztikai célokat szolgál.

Ön eldöntheti, hogy engedélyezi-e a "sütik" használatát.