Népzenei írásaim
Miért és hogyan vezessünk népdalkört?
„Ülj le, ahol énekelnek, daluk nincs a rossz embereknek.” (Goethe)
Bartóktól az ötlet, a Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? c. rövid alapvetése sokakban elindította a vágyat a népzenekutatásra. Én most arra buzdítok, hogy énekeljünk! Minél többen, minél szebben! És minél jobbat. Nem könnyű ezt elérni, még nehezebb elkezdeni, a semmiből aranytorkú kórust, énekes csoportot fabrikálni, megküzdeni a hivatalokkal, az ellendrukkerekkel, megválaszolni a támadóknak, stb. Hogy ez a sok fölösleges dolog könnyebben menjen, s hogy a rengeteg igazi munka színvonalasabb és egyszerűbb legyen: nos ehhez próbálok segítséget nyújtani mindazoknak, akik e szent és áldott munkába belefognak. Aki kórust vezet, azontúl, hogy elkezdte ezt a munkát – már sosincs egyedül, és sosem fog unatkozni. Édes terhet vesz a vállára, tele örömmel és munkával, mérgelődéssel és sikerrel. Olyan, mint a mákony, nem hagyja majd nyugodni, hisz a siker sikert kíván, s ha egyszer elindul a szekér…
Népművészeti hagyományaink átörökítésének gyakorlata. Szakmódszertani és stratégiai koncepció
A magyar népművészet ismertsége és elismertsége vitathatatlan. Sokhelyütt emiatt tartanak számon minket, a hímzések, dalok, faragások, kerámiák gyakran a névjegy szerepét töltik be. Persze, a tudományban, a sportban és más területeken is rengeteg maradandó értékünk van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a látványos, könnyen befogadhatónak tűnő, megfogható dolgok gyakran nagyobb nyomot hagynak a szemlélőben.
„Szép asszony a papné…”
Pálóczi Horváth Ádám és az élő népzene
Ha egy szerzőt vagy alkotót meg akarunk érteni, meg szeretnénk fejteni művészetének vagy munkásságának igazi okait és értékét, látni akarjuk jelentőségét, akkor meg kell vizsgálnunk azt a kort is, melyben élt.
Pálóczi Horváth Ádám élete 1760-1820-ig tartott. Gondoljunk csak bele, milyen volt a világ ebben az időben. Születésekor Bach 10 éve halott, fiainak rokokó cifrái világolnak. Haydn 28, Mozart 4 évvel öregebb nála, Beethoven 10 évvel később született, tehát kortársai. Még élt, mikor megszületett Liszt Ferenc, Schumann, Erkel, Chopin… Micsoda finom, sokatmondó ugyanakkor forradalmian új, a világot is megrengető zenei stílus csírái lehettek a levegőben a 250 évvel ezelőtt született P. H. Á. életében… elsősorban határainkon túl.
Nézzük, Magyarország területén mi volt ezidőben.
Bevezetés a Tündérvilág c. CD bemutatójához
Kedves Laci Bácsi!
Bocsássa meg nekem ezt a bizalmas megszólítást, hiszen én Laci bácsit már régóta ismerem, ha személyesen nem is találkoztunk eddig. Innen, a közeli Szigetköztől vagy kétszáz km-re, a Kalocsai Sárközben él ugyanis tanár édesapám, Fehér Zoltán, aki néprajzi gyűjtőként hajdanában sokat járt nyaranta gyűjtőtalálkozókra. Hazatérve gyakorta beszámolt nekünk arról, hogy milyen neves személyiségekkel ismerkedett meg azokon. Így már gyerekfejjel, a 60-as években gyakran hallottam emlegetni a két neves győri tanáregyéniség, Barsi Ernő és Timaffy László nevét. Laci bácsi ezúton lassanként családunk amolyan tiszteletbeli tagja lett, mégha láthatatlanul is. Édesapám néprajzi könyveket olvasgatva nemegyszer örömmel kiáltott fel, amikor Timaffy László valamelyik publikációjára bukkant. Bizonyára inspiráló hatással voltak rá azok a csodálatos ősi táltosmondák, amelyeknek párjait a bátyai szállásokon jegyezte le. „Kimegyek a Dunára, beülök a ladikba” – hallom szinte, s csak mostanában tudtam meg, hogy a gyönyörű dalt Timaffy László gyűjtötte, amire bennem a szülőfalumban hallott dal felel: „Átalmennék én a Dunán, nincs ladik…”
Keserédes merengés…
(X. Egri Népzenei Gála és Szakmai Napok)
Évek óta minden utolsó augusztusi hétvégémet Egerben töltöm. Nemcsak én, hanem sok-sok népzenét szerető és művelő szakember, előadó és járókelő van itt ilyenkor. Hangos a Dobó tér, időnként a Művelődési Ház.
Az eseményt a Ház mellett a KÓTA és a Magyar Rádió Népzenei Szerkesztősége hozza létre évről évre. A szervezés gördülékenységét a Bartakovics Béla Művelődési Ház fáradhatatlan munkatársának (maga is vezet népdalkört), Bimbó Zoltánnak köszönhetjük.
Mint mindig, az idén is három szabadtéri hangverseny volt, melyet igen szerény kirakodóvásár gazdagított. A szereplők itt is ott is azonosak évek óta – megvan ennek is a varázsa. A legjobbakat, legszínvonalasabbakat választják ki, Arany páva vagy Arany páva nagydíjasok az előadók.
Száll az ének, zeng a citera, a krónikás mégsem felhőtlenül boldog…
Tartalom
- A „világzene” jelenség(Művészetelméleti megközelítésben, két magyarországi zenekar példájával)
- A hagyomány nem vész el, csak átalakul
- A magyar népballada
- A magyar népzene dialektusterületei
- A magyar népzene rendszerezésének elképzelései a XX. században
- A népzene fogalma
- Bátya népzenéje
- Bevezetés a Tündérvilág c. CD bemutatójához
- Doktori disszertáció: Bátya népzenei monográfiája (2008)
- Élményközpontú népzenetanítás
- Erdélyi tanulmányút – kirándulás
- Gyermekjátékdalok
- Huszadik századi magyar népzenei mozgalmak
- Járdányi Pál népzenekutató munkássága és kidei gyűjteménye
- Keserédes merengés...
- Magyar népzenei alapvetés
- Mi vagyunk a rózsák... Népzenei alapvetés
- Miért és hogyan vezessünk népdalkört?
- Monográfia vagy "tudományos hitelű anyagközlés"?
- Népművészeti hagyományaink átörökítésének gyakorlata. Szakmódszertani és stratégiai koncepció
- Népzenei Típusrend
- Népzenekutatás
- Népzenekutatás (etnomuzikologia)
- Szép asszony a papné
- Új stílus új szemszögből
Munkásságom
Közelgő programok
Nincsenek események |
Friss hírek
KÓTA díj

KÓTA díjat kapott Fehér Anikó karnagyi kategóriában 2019. február 20-án.
Bővebben ...Kis Kidéből nékem el kell menni...

Megjelent Fehér Anikó új kötete:
"Kis Kidéből nékem el kell menni..." Járdányi Pál, a népzenekutató
Búcsúzunk Kallós Zoli Bácsitól