Czidra László Liszt-díjas furulyaművész és zenetudós posztumusz kitüntetése


Emlékszem, meghirdették a régi zene kurzust a Zeneakadémián. Nem volt kötelező, csak aláírás járt érte az indexbe. Talán nem is fogtuk fel, hová iratkoztunk be akkor, vagy kéttucatnyian. Szombat délelőttönként voltak az órák, amikor minden normális főiskolás igyekezett kialudni a mindennapi koncertek utáni „osztálytalálkozókat” a Lírában vagy az Erzsébet vendéglőben.
No, mi sem azért jártunk oda, mert olyan eminensek voltunk, akik semmiről sem akarnak lemaradni. Azért jártunk oda, mert a tanár Czidra László volt. (Ha belegondolok, a zenetörténetet pedig Pernye András tanította. Így, ketten együtt olyan alapokat adtak korosztályunknak, hogy nem csoda, ha elkezdem magam irigyelni.)
Emlékszem, én azért tanultam meg brácsázni, sőt, át is húroztam egy hangszert, hogy a gambára jobban emlékeztessen, mert azt mondta, erre lenne szükség a darabok eljátszásához.

Bővebben ...

A Magyar népi énekiskola új kötete


Kék, bordó, zöld és sárga. Négy szép kötet. Aki ezt mind végigénekli és végiggondolja, olyan ismeretekre tesz szert – s közben úgy megszereti a magyar népzenét, hogy le sem tud többé mondani róla.
Az első 1992-ben jelent meg. Ötletadója, elindítója Bodza Klára énekművész, népi ének tanár, akinek szívügye a népdalok értő, helyes és technikás előadása. Sikeres tanítványainak sora bizonyítja ezt. Az első két kötet társszerzője Paksa Katalin népzenekutató, a második kettőé Vakler Anna népi ének tanár.
Nézzünk egy kicsit vissza. Mitől is korszakalkotó jelentőségű ez a négy kötetes énektár. Az első előszavában írja Andrásfalvy Bertalan: „A néma jeleket támasszuk föl! És közben gondoljunk azokra is, akik megőrizték ezeket számunkra – a legszegényebbek voltak ők, pásztorok, cselédek, napszámosok, parasztok – ez volt a legféltettebb, legnagyobb kincsük.”

Bővebben ...

Kórushangverseny A Magyar Kultúra Napja tiszteletére


1982. óta, 17 éve tartjuk számon ünnepként január 22-ét, a Himnusz születésnapját a Magyar Kultúra Napjaként. Kölcsey ezen a napon fejezte be Nemzeti imádságunk megírását.
Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály mellett a magyar romantika legjelentősebb költője, a reformkor haladó szellemű politikusa, Kazinczy társa a nyelvújítási küzdelemben.
1790-ben született Sződemeterben. Régi nemesi család leszármazottja, gyermekkorát tragédiák árnyékolták be: korán árva maradt, himlőben bal szemére megvakult.
A debreceni kollégiumban tanult, 1810-ben Pestre került joggyakornoknak. Családi birtokára, Álmosdra, majd Szatmárcsekére költözött. 1823-ig visszavonultan élt, ekkor írta a Himnuszt. 1829-től Szatmár megye aljegyzője, 1832 és 34 között országgyűlési követe volt. Közéleti tapasztalatait Országgyűlési Naplójában írta le, erkölcsi elveinek összefoglalása a Parainesis, melyet unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz intézett.
1835-től visszavonultan élt 1838-ban bekövetkezett haláláig.

Bővebben ...