Népzenei írásaim

Népzenekutatás

Nemzetközi háttér

Vergleichende Musikwissenschaft: összehasonlító zenetudomány. Írástalan zene felé fordul.
1885: Guido Adler bécsi zenetörténész cikket ír a zenetud. tárgyáról, céljairól
Alexander Ellis angol matematikus és nyelvész cikket ír a különböző népek zenei hangsorairól. Bevezeti a cent rendszert, mely az oktávot 1200 egységre osztja. Így lehetővé válik a nem európai, nem megszokott zenék mérése és rögzítése is. Zenével nem foglalkozott, botfülű volt, mégis őt nevezik a nemzetközi népzenetud. atyjának.
Carl Stumpf berlini pszichológus indián törzs zenéjéről ír.


Oskar Kolberg lengyel tudós 1839-1890-ig népzenét és folklórt gyűjt. (Lengyel, litván, ukrán) 80 kötetre tervezett gyűjteményéből 1910-ig 38 megjelent.
1877 Edison féle fonográf megjelenése. 1889-ben már népzenegyűjtésre használják. Walter Fewkes amerikai kutató indián zenét gyűjt. A magyar Vikár Béla 1896-ban használja. A milleniumi kiállításon be is mutatja gyűjtését, ebből hall részleteket az akkor 14 éves Kodály.
Kb. 4500 henger telt meg népzenei anyaggal, ezek a Néprajzi Múzeumban vannak. Sok van még szanaszét gyűjtőknél. Írásos dokumentumai elvesztek!
Carl Stumpf és tanítványa, Erich Hornbostel Berlinben komoly tudományos munkát végez elsősorban eu-n kívüli népzenék kutatásában.
Hornbostel Curt Sachssal együtt 1914-ben rendszerbe foglalta a hangszereket. Azóta is ez a legjobb rendszer!
Az első néprajzi – antropológiai témájú mozgókép felvétel közvetlenül a Lumier testvérek által feltalált szerkezet megjelenésekor készültek – 1895-ben. Szinte elsőként ilyen célra használták a filmfelvevőt – de így volt ez az Edison-féle fonográffal is, a népzene rögzítése volt az első „produkciója” e szerkezetnek.
Az 1896-os Milleniumi kiállításon már mutattak be Lumier-féle mozgóképet, olyat is, amelyet Budapesten forgattak. Ez I. Ferenc Józsefet mutatja, amint megnyitja a kiállítást és megtekinti Munkácsy Ecce Homo c. művét. Aztán jelentős volt még az 1906-os Kassai esemény: II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Innentől fogva megállíthatatlanul folyik – elindul a néprajzi filmezés Magyarországon (Győrffy Sándor, Keszi Kovács László) – és szerte a világon – akár magyar alkotók részvételével. Fontos megemlíteni Kodály, Bartók és Lajtha terveit: a néptáncot filmmel, mozgásban kell rögzíteni!
Tari János néprajzi filmes véleménye szerint „Az etnográfiai filmek célközönsége nagyon terjedelmes, és nagyon különböző embereket foglal magában. Készülhet egy film puszta tudományos érdeklődésből a címzettek nagyon szűk körének, a tudományos kollégáknak. Érdekes lehet az etnológusnak, ha egy témát a film útján vitat meg kollégáival. A Kollégák pedig a film elemzése által juthatnak új felismerésekhez a saját kutatásukat illetően. Vagy készítenek filmeket az egyetemi oktatás számára is. Gyakran felhasználnak etnográfiai filmet a múzeumok is, és ezért az általános közönség egyre inkább tekinthető a filmek címzettjének. Az oktatási célokon túl jelentős szerepet kaphat a tudomány népszerűsítésében, filmfesztiválokon, televíziós műsorokban és múzeumokban.”

Népzenekutatás – etnomuzikológia.

1947, London: megalakul az IFMC (International Folk Music Council)
1982-ben ICTM-re változtatják: International Council of Traditional Music
1962-től 67-ig Kodály volt az elnöke.

Nemzetközi népzenekutatás legtöbbet használt összefoglalásai:
Jaap Kunst, holland zenetudós: Ethnomusicology (1955)
Alan P. Merriam: The antropology of Music (1964)
Bruno Nettl: Theory and Method in Ethnomusicology (1964)
Mantle Hood: The ethnomusicologist (1971)
New Grove Handbooks in Music (szerk.: Helen Myers) Ethnomusicology (1993)


Magyarország

1782: Magyar Hírmondó c. újságban Révai Miklós régi énekek gyűjtésére biztat.
XIX. szd: Virág Benedek levélben kérdezi meg a tőle messze élő Kazinczytól, vajon mit énekelhetett a cselédlány az ablaka alatt.
1813: Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek (ki magam csinálmánya, ki másé)
Mátray Gábor (1797-1875)
Arany János (1818-1882)
Színi Károly (1829-1896)
Bartalus István (1821-1899)
Vikár Béla (1859-1945)
Seprődi János (1874-1923)
Kodály Zoltán (1882-1968)
Bartók Béla (1881-1945)

Kodály 1905-ben fordul a népdalok felé. ez meghatározó jelentőségű. Bartók egy évvel később társul. Amit ők végeztek, az történelmi és tudománytörténeti jelentőségű.

Lajtha László (1892-1963)
Veress Sándor (1907-1992)
Domokos Pál Péter (1901-1992)

Magyar Népzene Tára (szerk. Kodály és Bartók) 1. kötete 1951. Ma 11-nél tartunk.
Kerényi György, Kiss Lajos, Borsai Ilona, Rajeczky Benjámin, Szomjas – Schiffert György, Jagamas János, Járdányi Pál, Olsvai Imre, VikárLászló és mások voltak az 50-es, 60-as évek jelentős kutatói.
Ma: Paksa Katalin, Domokos Mária, Sárosi Bálint, Tari Lujza, Richter Pál, Pávai István és mások.
1969-ben indult a Röpülj páva c. televíziós népzenei vetélkedő, melynek hatására százával alakultak népdalkörök országszerte. Számuk ma eléri a 600-at.
1972-ben tartották az első újkori magyarországi táncházat, mely Sebő Ferenc, Halmos Béla zenészek és Timár Sándor, Novák Ferenc táncosok nevéhez fűződik.

Jelenleg kb. 15-16.000 órányi magyar népdal van összegyűjtve és nagyrészt rendszerezve.
A munka nem állhat meg, mert variánsok és új előadásmódok mindig kerülhetnek elő. Nagy a felelőssége a jelen népzenekutatóinak!
Ajánlott irodalom:

Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk (Planétás kiadó)
Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában (OKI-MKM-BTF, 1992)
Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Planétás kiadó)
Kodály Zoltán: Visszatekintés I. kötet
Kodály-Vargyas: A magyar népzene
Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv
Fehér Anikó: Miért és hogyan vezessünk népdalkört? (Tradíció Stúdió, 2005)
Paksa Katalin: Népzenetörténet
Tátrai Zsuzsanna-Karácsonyné Molnár Erika: Jeles napok


www.zti.hu
www.hagyomanyokhaza.hu
www.pavaiistvan.hu
www.ringato.hu
www.mnl.hu
www.folkradio.hu
www.nepdal.hu

Friss hírek

KÓTA díj

KÓTA díjat kapott Fehér Anikó karnagyi kategóriában 2019. február 20-án.

Bővebben ...

Kis Kidéből nékem el kell menni...

Megjelent Fehér Anikó új kötete:
"Kis Kidéből nékem el kell menni..." Járdányi Pál, a népzenekutató

Bővebben ...

Búcsúzunk Kallós Zoli Bácsitól

 

koll10