Klasszikus zene
Ebben a kategóriában klasszikus zenével kapcsolatos írásokat talál.
Az arany meg az asszony Krúdy Gyula és Kenessey Jenő operája
Írásom témája egy olyan mű, amely műfaját tekintve mindkét szerzője révén egyedi alkotás, hiszen szövegírójának és zeneszerzőjének is ez az egyetlen operája. Ráadásul szövege és zenéje is különleges. Krúdy nem operalibrettónak szánta a színdarabot, a zeneszerző, Kenessey Jenő pedig elsősorban balettokat és operettet írt, valamint zenekari műveket.
Beszélgetés a Kodály-módszer külföldi megjelenéséről
A beszélgetés résztvevői:
• B. Horváth Andrea karnagy, zenetanár, a Magyar Kodály Társaság társelnöke
• Hartyányi Judit karnagy, nyugalmazott művésztanár, a Magyar Kodály
Társaság volt társelnöke
• Körtvési Katalin karnagy, művésztanár, a Kodály Intézet munkatársa
• Moderátor: Fehér Anikó karnagy, népzenekutató, a Magyar Művészeti
Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete tudományos fő-
munkatársa
Fehér Anikó (FA): B. Horváth Andrea 1977-től jár Olaszországba tanítani. Andrea,
ki motivált téged arra, hogy külföldön is taníts?
Kodály-módszer: "Jellemképző erő"
A Kodály-módszert alkalmazó mintaiskolák múltja és jelene, hatásuk a zeneéletre
Hogy a zenének milyen sokirányú a hatása, Kodály többször leírta. Aki zenével él, és a muzsika rendszerét az ő nevével fémjelzett módszer alapján tanulja, más területeken is jobb, tehetségesebb lesz. Erre a tényre építkeztek azok az iskolák, amelyek gyakran rögös úton haladva, de boldog, sikeres embereket neveltek – nemcsak a zene ismeretére és szeretetére.
A Szent József Plébániatemplom (Békásmegyer-Ófalu) orgonája
Budapest legrégibb működő orgonája
A Budapest III. kerületében, Békásmegyer Ófaluban található Szent József templomot Schaden János Mihály építette 1754 és 64 között. (Schaden mostohafia és munkatársa volt Nöpauer Máténak a jelentős barokk építőmesternek, aki az 1750-80-as években Buda vezető templomépítő mestere volt, akinek nevéhez fűződik pl. a Batthyány téri Szent Anna-templom, az újlaki templom, a Margit körúti Ferences templom, de a várbéli Erdődy-palota megépítése is.) Schaden tervezte a Lajos utcai Szent Péter és Pál templom plébániaházát és a Zichy kastélyt is.
A kórusok megjelenése a színpadon és a televízióban
Aki valaha is e falak közé járt, mint diák, sosem tagadhatja – s nem is tagadja,- hogy zenész. Sodorja az élet bárhová, a „zeneakadémistaság” halálig tart. Így vagyok ezzel magam is, aki a jelen pillanatban nem vezetek kórust, s nem tanítok a szó szűk értelmében, de rengeteg kapcsolatom van a muzsikával. Engedtessék meg nekem, hogy karvezetőnek tartsam magam, s ekként szóljak Önökhöz, úgy, mint aki a közönségnek háttal s szemben is állt, most pedig egy egészen más aspektusból tud közelíteni a zene felé.
A Kodály-módszer
Ha a magyarságról beszélünk bárhol a világon, az elsők között kerül szóba e kifejezés. A névadó, Kodály Zoltán a XX. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója volt. Szándékosan beszélek pusztán névadóról, hiszen a módszer megalkotója nem Kodály. Viszont egészen bizonyos, hogy nélküle nem született volna meg, illetve nem ebben a formában látott volna napvilágot a zenepedagógia e jelentős eredménye.
Mi is e módszer, pedagógia, szisztéma, koncepció vagy, ahogy manapság egyre többen nevezik: filozófia, eredeti nevén a „magyar módszer” lényege?
Wolfgang Amadeus Mozart fúvós szerenádjai
A XVIII. század vége a hangszerek megújulásának időszaka. Nem véletlen, hogy ezt kihasználva Mozart számos olyan művet írt, amelyekben nagy jelentősége van a jól használható, kitűnő fúvós hangszereknek.
Robert Schumann dalciklusai
Schumann művészetét lehetetlen tanulmányozni személyes életrajzának megismerése nélkül. Dalciklusai pontosan illesztkednek szerelmi életéhez.
Gregorián ének
Liturgia
Görög leitourgia (laosz=nép, ergon=munka) szóból származik. Népért végzett szolgálatot jelent (hadviselés, Olimpia, stb.), az Ószövetség görög nyelvű fordításában szent sátorban végzett papi szolgálatot jelent. A görög egyház a 4. szd-ban a misét nevezi liturgiának. A nyugati egyházban a liturgia a szent szertartások összességét jelentette, vagyis az egyház által előírt normák gyűjteményét.
A liturgiában Isten dicsőítése és az emberek megszentelése történik.