Klasszikus zene

Gregorián ének

Liturgia
Görög leitourgia (laosz=nép, ergon=munka) szóból származik. Népért végzett szolgálatot jelent (hadviselés, Olimpia, stb.), az Ószövetség görög nyelvű fordításában szent sátorban végzett papi szolgálatot jelent. A görög egyház a 4. szd-ban a misét nevezi liturgiának. A nyugati egyházban a liturgia a szent szertartások összességét jelentette, vagyis az egyház által előírt normák gyűjteményét.

A liturgiában Isten dicsőítése és az emberek megszentelése történik.

Gregorián ének: a római katolikus egyház hivatalos zenéje. A liturgiában született, nem más, mint maga az énekelt liturgia. A lit. fénykorában mindenestől énekelt volt, az imádságok, az olvasmányok, a zsoltárok, a cselekményeket kísérő énekek mind énekelve, de más-másképpen énekelve hangzottak el.
A gregorián zene
1) a liturgia szövegeit szólaltatja meg
2) liturgikus műfajokra oszlik
3) a lit. által megszabott előadókhoz (pap, segédkezők, olvasók, kórus, gyülekezet) alkalmazkodik

A római lit. két fő szertartása a mise és a zsolozsma.
Zsolozsma: Isten énekes dicsérete, a nap óráira elosztott imádság. A teljes zsolozsma éneklése kolostorok és más, ezzel megbízott testületek feladata, kik teljesítik ezt az egész nép nevében.

Mise: az utolsó vacsora emlékezete. Két fő részből áll:
1) ige szolgálata/liturgiája: hittanulók miséje. (A meg nem kereszteltek csak ezen vehettek részt régen.)
2) eukarisztikus liturgia

A mise részei:
A mise állandó és változó részekből áll. (Nevében a magyarázat: állandók mindig azonosak, változók az ünnep ill. a naptár szerint változnak.

Az állandó részeket vastag betűvel jelölöm.

Ige liturgiája
Állandó részek     
Asperges (vízhintés) elmaradhat!     
    Introitus (kezdőének)
Bűnbánati cselekmény     
Kyrie (Uram irgalmazz)     
Gloria (Dicsőség)     
    Collecta (könyörgés)
    Olvasmány I.
    Graduale (Válaszos zsoltár)
    Olvasmány II.
    Alleluja
    Sequentia (ma csak ritkán)
    Evangelium
    Homilia (prédikáció)
Credo (Hiszekegy)     

Eukarisztia liturgiája
    Offertorium (felajánlási ének)
    Super oblata/Secreta könyörgés
    Prefáció (hálaadó főima)
Sanctus Benedictus     
    Misekánon (euk. főkönyörgés)
Pater noster (Mi atyánk)     
Agnus Dei     
    Communio (Áldozási ének)
    Postcommunio (könyörgés)
Áldás és elbocsátás     

A gregorián dallamok általában melizmatikusak (egy szótagra több hangot is énekelnek) (Ennek ellentéte a szillabikus= egy szótagra egy hang)
Nem tagolhatóak sorokra, valamiféle állandóság, töretlenség, végtelenség árad belőlük, hallgatásuk vagy főleg éneklésük megnyugtat, biztonságot, hitet és reményt sugároz. Szinte hozzátartozik előadásához természetes közege, a templomi visszhang.