A jóga
„A jóga ászanái megerősítik az embert, „A jógi önmagát látja minden élőlény
megszabadítják őt a betegségektől, szívében, azokat pedig önmaga szívében.”
egész lényét könnyűvé varázsolják.” /Bhagavad Gitá/
/Hatha Jóga Pradipika/
( Nehéz az embernek átlépnie saját árnyékát. Nehéz az első – az előzőktől különböző – lépés. Nehéz, gyakran fájdalmas. Van, hogy bár különbséget nem érzünk, mégis maradunk a járt úton. Megszokásból. Lustaságból. Maradiságból. Begyöpösödöttségből. Félelemből. Pedig lehet, hogy az új út valami jobb felé vezetne, valahová eljuttatna, ahol másképp lehet élni, mint az eddigin haladva lehetett. A változtatásra csak kevesek képesek. Jelen írás mai korunk életmódbeli változtatási lehetőségeiről, ezek történelmi hátteréről szól – a pszichés okok keresése mellett.)
Századunk embere – palástolandó félelmeit, kiábrándultságát és cél nélküliségét – szívesen keres vigasztalást tőle térben és időben is távol lévő dolgokban. Azért ott, mert elképzelése – s a fennmaradt dokumentumok alapján - a régi dolog egy kiegyensúlyozott, boldog, békés világ képét vetíti elé. Hogy valóban boldog korban születtek-é ezek a technikák, ugyan ki tudhatná?
Nagy a sikere mindenféle spirituális töltéssel bíró pszichotechnikának, a csillagokat segítségül hívó jövőbe látásnak, a keleti masszázsoknak, mindenféle távoli világból érkező, megfelelő reklámmal bíró mütyürkének, mely állítólag óv a rontó szellemektől, álmot, egészséget, szerencsét hoz, stb.
Sikeresek a távoli időt és teret idéző sport technikák, a tai-chi, a chi-gong, a különféle filozófiák, a tao, a tantra, a jóga, a harcművészetek, s ki tudná mindet felsorolni.
A dolog mindenképpen kettős hatású. Egyrészt kitűnő eredményt hozhat bármilyen testgyakorlás, pláne társaságban, méginkább szakember irányításával. De a fent említett technikák sokkal többek puszta testgyakorlásnál, messze - messze túlmutatnak azon. Kár lenne kitérni arra a siralmas helyzetre, ami az oktatók felkészültségét illeti, hiszen két hétvégés kurzusokon lehet pl. elsajátítani a jógaoktatói tudományt. Indiában erre egy élet is kevés volt. S ha mindezt még reklámokban is hirdetik – így toborozva fizető tagokat – igen messze jutunk a jóga valódi céljától
A jóga gyakorlása Yehudi Menuhin szerint „…elemi mérték- és arányérzéket hoz létre.” Mások szerint lényege az önmegvalósítás, mely magában foglalja a test, szellem és lélek fejlődését. Ezt látja a nyugati ember belőle. Hosszas gyakorlással és elmélyedéssel juthatunk csak el a valódi lényeghez, melyből kiderül, hogy a jóga életmód, gondolkodásmód: filozófia.
Nézzük a történetét, honnan is származik.
Többezer éves története van a jógának, a legrégebbi Indiai régészeti leletek – jóga pózokban lévő emberábrázolások i. e. 3000-ből származnak. A Védák, melyek először említik a szót, i. e. 2500-ból valók. A Mahábharáta egyik legismertebb eposza, a Bhagavad Gíta már egyértelműen és sokrétűen beszél a jógáról, ez az i. e. VI. szd. terméke. Patandzsali Jóga szutrái az i. e. III. szd-ból valók.
Mit is jelent a szó?
Weininger szerint a szó gyökere a szanszkrit judzs szó (összekötés), hasonló a latin iungere igéhez. Nehéz a szanszkrit szavak fordítása, hiszen több dolgot, sőt kifejezést is jelentenek egyszerre.
A jóga ösvényei
A legnehezebb egy jógaoktatónak elérnie azt, hogy tanítványai (csélái) megértsék: itt nem kell teljesíteni. (Pontosabban: nem teljesíteni kell.) Nem az a lényeg, hogy kinek egyenesebb a gerince lahajláskor, ki hányszor tekeri körbe magát a lábával, vagy hány percig bírja lótusz ülésben. A lényeg egyáltalán nem ez. Mindenkinél más a helyzet, ki ezt bírja, ki azt. És nincs verseny, a cél maga az út. A cél a napi gyakorlás, a napi megtapasztalása a testi lelki jóérzésnek, melyet az ászanák gyakorlása, s a pránajáma okoz. Magát az utat figyeljük tehát, hisz a végcél igen messze van, ebben az életben (a jógik s a hinduisták szerint) talán nincs is, csak az állandó úton levés.
Négy alapvető utat, ösvényt ismerünk, a fő cél, a nirvana, a teljes lelki béke felé.
Ezek: Karma jóga, Bhakti jóga, Dnyána jóga és Rádzsa jóga.
Karma jóga: a tettek ösvénye, megtanítja az útonjárót arra, hogy tetteiért sose várjon viszonzást.
Bhakti jóga: az odaadás, a szeretet jógája. A gyakorlót a szeretet keríti hatalmába, és Istenhez közelinek érzi magát.
Dnyána jóga: a tudás, bölcsesség ösvénye. Nagy akaraterőt és intellektust igényel. Ezen út választása előtt feltétlenül szükséges a másik 3 ág ismerete.
Rádzsa jóga: a test és az elme uralmának tudománya. Célja a gondolatok ellenőrzés alá vonása, szellemi és fizikai energiák lelki energiává való alakítása. Leginkább ez terjedt el a mai Nyugaton, ez a legérthetőbb, legmegfoghatóbb irány, nézzük tehát a továbbiakban ezt.
A Rádzsa jóga
Patandzsali mester Jóga szutráiban (fonal) nyolc fokozatot, nyolc lépcsőfokot jelöl meg. A fokokon végighaladva, egyet sem kihagyva juthat el a megtisztult elme a megvilágosodáshoz. Ezek:
Jamák: korlátozások, erkölcsi tiltások. Nem ártás, igazsághoz ragaszkodás, nem lopás, önmegtartóztatás, nem birtoklás.
Nijamák: erkölcsi előírások. Tisztaság, megelégedettség, önfegyelmezés, szent szövegek tanulmányozása, Isten jelenlétének állandó megélése.
Ászanák: jógapózok, testgyakorlás
Pránajáma: légzőgyakorlatok.
Pratjáhára: érzékek befelé fordítása, az elmeműködés lecsillapítása.
Dhárana: koncentráció
Dhjáná: meditáció
Szamádi: A tudatfölötti lét állapota, a megvilágosodás.
Ha csak az ászanákat és a pránajámát vesszük, akkor érkezünk el a nálunk is elterjedt, és egyszerűen csak jógaként aposztrofált tevékenységhez, mely valójában a Hatha jóga nevet viseli.
A jóga öt alapelve.
Relaxáció. Elernyedés, mely megszünteti az izmok feszültségét, pihentet. Savászanában (hullapózban) végzendő, mely azonban nem engedi meg a teljes testföladást, pl. a kezek egy bizonyos mudrában (kéztartás) vannak (chin-mudra) mely külön jelentésssel bír.
Helyes testmozgás, jógapózok: az ászanák megfelelő gyakorlása, mindenképpen mester segítségével, semmiképpen sem könyvből, vagy egyedül. A mester olyan titkos útmutatásokat ad, melyeket saját tapasztalatából szűr le, s amelyek sehol, semmilyen könyvben nincsenek leírva. A jó guru innen ismerszik meg: jó tanácsokat ad, de csak keveset egyszerre.
Helyes táplálkozás. Természetes ételeket fogyasszunk. A nem ártás törvénye szerint ne öljük meg az állatokat, tehát húst se fogyasszunk.
Helyes légzés. A pránajáma segítségével megújíthatjuk testünk működését, elménket befolyásunk alá tudjuk vonni. Az 1930-as években Indiában komoly sikereket értek el légzőgyakorlatok alkalmazásával – arra szakosodott orvosok. Gyógyszer és pénz hiányában ehhez az ősi módszerhez folyamodván TBC-s betegeknél, de szifiliszes fertőzőtteknél is teljes gyógyulát értek el – bizonyos esetekben.
Pozitiv gondolkodás és meditáció. Számtalan technikája van, mindegyik valamiféle külsőséget rendel hozzá, amivel lekötjük figyelmünket, így gondolataink egy mederbe terelődnek, majd lassanként megszűnnek. Ilyen állapotba kerülvén számos probléma kulcsát megtalálhatjuk, helyesen gondolkodhatunk.
Mi minden kapcsolódik a jóga tudományához?
Számos dologra figyel a jógázó ember. Óhatatlanul tesz szert olyan tudásra, melyet csakis itt tanulhat meg. Relaxalt állapotban való meditálással megnyithatja és működésbe hozhatja csakráit. A csakrák az ember élet - energia központjai, s létezésükről a vaskalapos orvostudománynak is tudomást kell vennie lassanként. A csakrák elfogadása nélkül pl. nehezen magyarázhatóak olyan jelenségek, mint a lúdbőrzés, a pszichés vagy emocionális alapú borzongás, stb. A csakrák nem a fizikai értelemben vett testünk részei, asztráltestünkön helyezkednek el. 7 ill. 8 darab van belőlük, különféle funkciókkal.
Ilyen az anyag különféle tulajdonságainak ismerete: ezek a gunák.
Háromféle van: szattva (ritmus, harmonia, tisztaság), radzsasz ( mozgás, tevékenység, sznvedély) tamasz (lomhaság, tehetetlenség, sötétség, ostobaság)- E három tulajdonság jelentkezik emberekben, de pl. élelmiszerekben is.
„…bár a jógagyakorlat végső célja az, hogy segítségével az ember túllépjen köznapi testi valóságán, mindig azzal kezdődik, hogy a végsőkig tökéletesíti ezt a testi valóságot, s a profánok számára elérhetetlen nagyságot és fenséget kölcsönöz neki. Nem is kell feltétlenül a hatha jógára gondolnunk, amely a test és az emberi psziché tökéletes megzabolázására törekszik, hiszen a jóga minden formája első lépésként azt a célt tűzi maga elé, hogy a gyenge, szétszórt, teste rabszolgájává lett s igazi szellemi erőfeszítésekre képtelen profán embert tökéletes fizikai egészségnek örvendő, dicsőséges Emberré alakítsa, aki önmaga tudatára ébredt, ura testének s lelki-szellemi életének, s így képessé válik gondolatainak összpontosítására. Ezen a tökéletes emberen, nem pedig a profán, mindennapi emberen igyekszik végül a jógi túllépni.”
A jóga kimeríthetetlen tárházából az európai ember csak néhány töredékes gyakorlatot képes a mindennapjainak részévé tenni. Ilyen a teljes vagy legalábbis részbeni vegetariánus étkezés, mely testet lelket tisztít, ilyen a hatha-jóga testi gyakorlatsor, a meditáció, vagy autogén tréning-szerű önszuggesztiv relaxálás, melynek keretében percek alatt fiatalodhatunk hónapokat, s felejthetünk el minden zavaró tényezőt, s ilyen a pranajama, a légzés mesteri szintű technikája.
Egészségügyi tesztek tanúsága szerint a városi átlagember nemcsak agyi-, de tüdőkapacitásának is csak töredékét használja. A pranajama, a jógik mély, tisztító légzőgyakorlata ezt a kapacitást tágítja. De ez csak a mellékhatás. Az igazi eredmény mentális síkon jelentkezik. Olcsó jóga-tanfolyami szlogen, hogy a jógával eltöltött évek számának duplájával látszik fiatalabbnak az, aki naponta gyakorol.
„Miközben a jógi a lélegzetvételét regulázza, saját megélt idejét alakítja át. Nincs olyan jógi, aki légzőgyakorlat közben ne tapasztalt volna meg egy egészen más minőségű időt…Amikor a jógi a lélegzés ritmusát fokozatosan lelassítja, s mind hosszabbra nyújtja a belégzés és kilégzés időtartamát, valamint a kettő közti szünetet, más időt él át, mint a miénk.”
Három éve oktatok jógát, stabil csapatom mellett meg-megfordulnak betérők is. A jóga nem mindenkié. Másképp: nem mindenki alkalmas a jógára. De aki csak egyszer is megtapasztalja az idő megállását, a test leigázásának örömét, az nehezen szakad el tőle. Mint annyi minden másnak, ennek is legnagyobb titka a rendszeresség. Három éve minden kedden és pénteken 9-10-ig szent idő van egy csillaghegyi házban. Sokan tudják ezt már a környezetemben, s valóban, bár nem kapcsolom ki a telefont: ritkán cseng. Nagyon ritkán. A szent tér és idő szentelt étert teremt maga köré, mely hat a kívülállókra is. Az először hozzám látogatóknak mindig elmondom, hogy az első óra után valami csodálatos dolog fog történni. S ez így is volt és lesz mindig. A szentelt idő első megtapasztalása különleges élmény: ez is hat a külvilágra. „Ki átússza az idő óceánját, meglátja az úr kegyét” – mondja Szvámi Vishnu Dévananda indiai jógaoktató.
„Tágas a kapu és széles az út, mely a pusztulásba vezet, bizony sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és milyen keskeny az út, amely az életre visz, bizony kevesen találják meg azt.” (Mt 7,13-14)
Mit adhat a ma emberének ez a filozófia?
Akár életcélt is. Semmiképp sem vetendő meg az az európai ember, aki e útmutatások alapján él. Belső életét, vallását megtartva is kiváló jógi lehet, aki közel szeretne kerülni Istenhez, azaz szeretné magát mindjobban megismerni. Nem kell ehhez hinduistává vagy divatos, felszínes Krisna tudatúvá válnia. Hindunak úgyis csak születni lehet. S ami jót és hasznosat találunk a világban, azt mind a magunk javára állíthatjuk – ha ezzel senkinek sem ártunk, senki érdekét nem veszélyeztetjük.
Napjainkban igen sokan fordulnak a jóga felé. Nagy fitness termeink is kínálják a jógát, mint „szolgáltatást”. (Még leírni is borzasztó.) Még sincsenek mindenhol dugig gyakorlókkal a jóga órák, mert a ma emberének a jóga tempója lassú. Nincs benne az a lüktetés, ami egyébként mindennapjainkat jellemzi. No meg, igen nehéz olyan karizmatikus, kongruens személyiséget találni, aki valóban vezethet az úton. Viszont ha ilyen nincs, marad az egész sima nyújtó tornagyakorlat sornak.
Sokan életük egy-egy nehéz, kilátástalan periódusában kezdenek a jóga felé fordulni. Rákos betegségből felgyógyulóknak kifejezetten ajánlják – még az egyébként a természetes módszereknek ellent álló - orvosok is. Napjaink divatos betegsége, a depresszió is nagy mértékben enyhíthető e technika segítségével. Milyen jó is lenne, ha észrevennék az emberek, hogy a prevenció sokkal hatékonyabb, ráadásul a jóga kifejezetten preventiv módszer, hisz meg sem engedi a betegségek kialakulását.
A katolikus vallás zord apostolai általában elutasítják a jógát, hisz csak a többistenhitet, csak a bálványimádást látják benne. Érdekes módon a Jezsuita rend tagjai közt látni igen komoly hajlandóságot a keleti tudományok megismerése iránt. Ők a harcművészetek bizonyos ágait sem vetik meg, a meditációt igen komolyan tanítják – hasonlóan az itt vázoltakhoz. A jógát is ajánlják, a kezembe került egy hangkazetta tőlük.
Különféle jóga irányzatok a mai nyugati világban
Magára valamit is adó természetgyógyászattal foglalkozó magazin nem képzelhető el legalább egy, teljes gyógyulást vagy megváltozást ígérő jóga gyakorlatsor ismertetése nélkül. Hirdetik, hogy lapjuk hasábjairól bárki eljuthat a jóga tudományához, egészségre és szépségre tehet szert. Elfelejtik, hogy a titkos tanokat csak ember embernek adhatja át, azt leírni nem lehet. A jóga finom mozdulatai, a test különleges használata nem könyvből elsajátítható dolgok. Ezt csak egy tapasztalt ember adhatja át egy rá hallgató másiknak.
Az eredeti jógától néha messze eltérő, különféle utak divatosak manapság. Néhány ezek közül:
Luna jóga (a Hold járásához alakítja a gyakorlatokat, főleg nőknek ajánlják – a mentruációs ciklus rendezésére)
Mantra (szent szavak mondása)
Yantra (mértani formák elképzelése)
Mudra (jelentéssel bíró kézjelek gyakorlása)
Kozmo (asztrológiai jelek alapján összeállított jóga)
Kundalini (a gyökércsakrára összpontosító, erőközpontot erősítő jóga, eléggé dinamikus mozgásokkal)
Nem is lenne ezekkel baj, hiszen (talán) nem ártanak. Azonban így, önmagukban állva a jógát, mint pszichotechnikát, mint szellemtudományt, mint teljes és egész életfilozófiát nem érik el. Láttam hirdetni tao – jógát, ezzel igazán nem tudtam mit kezdeni.
Igen népszerű a tantra „jóga”, ami szintén fából vaskarika, hisz a tantra és a jóga két külön világ. (Igaz, közös bennük, hogy mindkettő messziről jött.) Tantraként csoportos foglalkozásokon valamiféle tömegszexbe hajló, önfeltáró pszichotechnikát tanítanak, ahol vadidegen emberek érintgetik egymást, eleinte visszatartva, majd megélve a nemi örömöt. (?)
Ezekből is látható, hogy ez a csodálatos, gyógyító és éltető technika hogyan válik a pénzszerzés eszközévé, hogyan lesz időnként nevetség tárgya.
Kinek is higgyünk?
Nehéz a jó oktató kiválasztása. Nagy tudással kell rendelkeznie, s mentesnek kell lennie minden exhibicionizmustól. Ha csak azért tetszeleg különféle ászanákban, hogy megcsodálják tudását – nem igaz ember. Ugyanakkor meg kell tudnia mutatni mindent, vagy legalábbis elmagyarázni az affelé vezető utat. Sosem szabad elfelejtenie mondani: ez egy út, egy ösvény, s ha ma még nem megy, holnap menni fog. Nincs lehetetlen. Enélkül az attitüd nélkül nem lehet valaki oktató. Ismernie kell a szakirodalmat, a történetit és a mait is. Kell tudnia a szent iratokról, de nem szabad senkit sem rávennie arra, hogy eddigi vallását feladva csakis azokat kövesse. A szent iratok nagy része egyébként csodálatos tiszta gondolatokkal van tele, és a szeretet a vezéreszméjük. Ezek propagálása viszont kötelező.
Hogyan hasznosíthatjuk ma ezt a többezer éves technikát?
Mindenképpen sok-sok gondolkodással és tanulással. Ha csak a külsőség jut el a tudatunkig, akkor tornázunk – ez is kitűnő dolog. De ekkor már karnyújtásnyira vagyunk a lényegtől – a tudatos életmódtól, a belülről vezérelt testformálástól és karbantartástól. Az a többlet, ami elválasztja a jógát a tornától, mind gondolati síkon van. Egyszerű fitness torna alatt keretek nélkül szárnyalhatnak gondolataink, lélekben akár máshol is lehetünk. Ez a jógázás alatt elképzelhetetlen.
Óriási az irodalma a mai világban a jógának. Jól kell tudni választani, hisz számos silány mű is napvilágot látott. Aki nem megfelelő alázattal és odaadással kezd hozzá – sikert sosem fog tapasztalni. Nekünk, itt a XXI. században a saját kereteink közt kell ezt is alkalmazni – mint annyi minden mást. Kicsit a saját képünkre formálva, de megtartva az ősi lényeget.
A mai nyugati világ embere ezzel együtt bátran fordulhat Kelet felé, van mit látnia s tanulnia ott. Jó lenne átvennünk az idővel való egészen másfajta bánásmódot. Jó lenne, ha megtanulnánk, hogy ott jó lenni, ahol éppen vagyunk és azt jó tenni, amit éppen teszünk. A ma embere mindig másra vágyik. Untató hasonlat: ha háza van, autót akar, ha autója akkor…. folytathatjuk a sort. Jó lenne megelégedni a sorsunkkal, ahogyan ezt az igazi hinduk teszik. Jó lenne szívből figyelni a megvilágosultakra, akik hosszú évek alatt jutottak el valahova, s tudtak meg valamit. Tőlük, nem perc emberkéktől kellene tanulnunk. Nekik kellene sztároknak lenniük, nem a pillanat felkapottjainak. Jó lenne megtanulni magunkba nézni, olvasni saját bensőnkből, mert akkor megtudhatnánk: ott az igazság, ott a megoldás. Minden nehéz helyzet kulcsa bennünk van, igaz, néha fájdalmas és nehéz azt onnan kioperálni. De megéri.
Néhány évi jóga gyakorlás során az ember eljuthat arra a szintre, hogy mindezt belátja. Aztán már kezében is vannak a magok: elvetheti őket. S ha Isten jó szelet ad rá, ki is fognak kelni. Akkor viszont már semmi sem mentheti meg őt a boldogságtól!
Bp. 2005-04-27
Szakirodalom:
Biblia
Mircea Eliade: A szent és a profán
Mircea Eliade: Jóga
Mircea Eliade: Képek és jelképek
India bölcessége (szerk.: Tenigl-Takács László) A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 1994.
Bhagavad Gita (Az Isteni ének)
Sivananda jóga kézikönyv
Iyengar: Jóga új megvilágításban1999.
Selvarajan Yesudian: Jóga hétről hétre, 2001.
Osho: Tantra 1999.
Dr. Weininger Antal: A keleti jóga 1937.
Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai