Klasszikus zene

Wolfgang Amadeus Mozart fúvós szerenádjai

 A XVIII. század vége a hangszerek megújulásának időszaka. Nem véletlen, hogy ezt kihasználva Mozart számos olyan művet írt, amelyekben nagy jelentősége van a jól használható, kitűnő fúvós hangszereknek.

 

Kortársak:

Haydn 1732-1809

Mozart 1756-1791

Beethoven 1770-1827

Ez a korszak előkészíti a zene századát, a 19. szd-ot.

A kor

A zene szolgáljon! hirdette Gluck. De hogyan szolgáljon, ami uralkodásra termett. Mondja Mozart.

M. adakozó, fejedelmi virág. (Szabolcsi)

Bach írja 1750-ben: „Az ízlés mostanában csodálatos módon megváltozott, s a régifajta muzsika már nem cseng jól a mi fülünknek.”  A 18. szd. nyugtalan, de boldog embere. (Szabolcsi)

Minden hangosabbá és mozgékonyabbá válik. Más színek és erőviszonyok. A dallam nemcsak környezetével, de önmagával is szembeállhat: crescendo, diminuendo megjelenése.

Nyilvános zenekari hangversenyek. Üzemszerű hangverseny-élet. Bérleti hangversenyek.

A régi előadásmód és hangszerkészlet egyszerre tűnik el.

Mindent újra kell kezdeni.

A zeneélet perifériái is megjelennek: dal, tánc, intermezzo, divertimento. A német zene a központ.

A gáláns stílus készíti elő a klasszikát.

Mozart Mannheimben kijelenti magáról: Minden stílust képes elsajátítani és utánozni.

A rokokóból válik a kl.

Dal, daljáték, dalmű + szimfónikus és kamarazene.

Olasz: nyitány, sinfonia. Gyors-lassú-gyors tételek. Nem számít, hogy egy szólamot egy hangszer vagy több játszik-e.

Hangszerek fejlődése:

Fuvola csak a XVIII. szd. közepétől, előtte hamis volt önmagához képest is. A szd. végén kerül be a zenekarba.

Harmónia, mint zenekari forma a 18. szd végére alakul ki. Már sokféle zene előadására alkalmas.

Műveket mérték után írtak, amilyen hangszeres volt, arra. (operát is.)

Az átmenet gyors. Nincs continuo – nincs fundamentum. Zenekar összetétele vált. Gamba helyett gordonka, harántfuvola, hárfa pedált kap, a kürt hangváltókat, oboa billentyűket, klarinét megjelenése.

Quadro, divertimento, cassazione, notturno, serenata, scherzando

Alkalmi muzsika, szerenád, szórakozás. Szabadtéri muzsika. Műfaji szabályoknak ellenálló, szabálytalan, lazán körülhatárolható zenei műfaj. Nem az örökkévalóságnak szánják őket!!

A szvit a szerenádból veszi át a menüettet, a dalformát, a rondót, a variációt, és a szonátától tanulja meg a szimfóniát, nyitótételt, a szonátaformát.

Mozartnál ezek a műfajok kétségtelenül könnyedek, oldott hangulatúak, de zenei nyelvezete kiforrott. Ez a szimfónia és kamarazene stílusának műhelye!

Serena= esti dal, trubadúrok dalformája. Alba: hajnali dal.

Quadro

Divertimento= mulatság, szórakozás. Különféle műfajú és hangszer összeállítású darabok. A 18. szd. közepétől szonáta - szvitformájú komp. Akár tételciklusok , 12 tételes is, de lehet 1 tételes is. A megbízóktól való függetlenedés lassan a műfaj halálához vezet. Visszakacsintás: Stravinsky, Bartók. Inkább zárt térben adják elő, és kamarazenekarra íródtak. (nem mindig!!!)

Cassazione= szabadtéri előadásra szánt lazán összefűzött tételekből álló szerenád jellegű műfaj a 18. szd-ban.

notturno= noktürn, szerenád, cassazione, többtételes, hangszeres, szabadtéri előadásra szánt darab. Kantábilitása behatolt a késő 18. szd-i szerenádok lassú tételeibe. Összeköti a szerenádot a későbbi, 19. szd-i karakterdarabokkal (egytételes zongora noktürn, Chopin, Debussy zenekari.)  E.T.A Hoffmann javaslatára a Nachstück elnevezést Schumann alkalmazza elsőként: op. 23. 1839. 4 Nachstück, később op 108 Nachtlied für chorus és zenekar.

serenata= a 18. szd. divatos kantátatípusa, kevés szólószereplős, de operai apparátusra készült. Oratórikus előadás. Alkalmi kompozíció, udvari ünnepségek. (szórakoztatás) Scarlatti, Handel

scherzando= scherzo: gyors, eleven pergő hangszeres tétel. Mozartnál, Haydnnál stilizált táncforma, elveszti konvencionális társadalmi jellegét és szeszélyes, szakadozott alakot ölt.

szerenád= kis méretű, könnyedebb tartalmú szimfónia. (különbség ugyanaz mint a szonata és szonáta forma között)

A hangszeres zene nagy formái: szvit, nyitány, koncertszimfónia, szerenád, versenymű szonáta formát alkalmaz.

Szimfónikus zenekari szonáta. kamarazene, vonósnégyes néhány hangszerre írt szonáta.

Soktagúságában megnyilatkozó egység, ellentétek drámájában kifejlő harmónia.

Heterogén műfaj, mely nem az örökkévalóságnak, hanem a pillanatnyi megrendelésnek (névnap, ünnepség, stb.) készült. Szimfónia szerű szerkezet: gyors-lassú-menüett-gyors.

Inkább szabadtérre készül és zenekar adja elő. (nem mindig!!) Gyakran van az elején induló szerű bevonuló zene. (a végén is!!)

Finalmusik

XVIII. szd. közepe, a régi és új éles szembeállása. (Soha máskor nem volt ez ilyen éles.) Nem ismeri el a barokk kultuszát, ez csak Mozart, Beethoven kései műveiben éled újjá egy kissé. Igazi reneszánsza majd a romantikában lesz. De a nagy váltáshoz nem kapcsolódik semmilyen történelmii nagy fordulat. Felvilágosodás!

A FELVILÁGOSODÁS elnevezés a 18. század és az azt átölelő időszak európai filozófiáját, társadalomelméleti eszmeáramlatát jelöli. A mozgalom a racionalizmust követte, mint az etika, az esztétika és a tudás irányadó rendszerét. A mozgalom szellemi vezetői bátornak és kiemelkedőnek tartották magukat, céljuk az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”. A mozgalom készített elő több forradalmat szerte a világon, vezetett a kapitalizmus megszilárdulásához és a szocializmus megszületéséhez. A zenetörténetben a barokk, ill. később a klasszicizmus, a művészetekben a neoklasszicista korszakkal párosítható.

A 18. század filozófiájában egy másik fontos, a racionalizmussal közeli kapcsolatban álló mozgalom a hittel és a jámborsággal volt jellemezhető. Ennek a támogatói a felsőbb lény létezését a racionalitáson keresztül próbálták bemutatni. A 18. században folytatódott továbbá az empirikus filozófiai eszmék kibontakozása és alkalmazása a politikai gazdaságtanban, a kormányzásban, valamint a fizika, a kémia és a biológia tudományaiban.

A felvilágosodás fontosabb személyiségei

Enciklopédisták

Bessenyei György (1747-1811) magyar író és költő

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) magyar költő

Denis Diderot (1713-1784) francia filozófus és író, az Encyclopédie megalapítója.

Benjamin Franklin (1706-1790) amerikai államférfi, tudós, politikai gondolkodó.

Johann Gottfried von Herder (1744-1803) német teológus és nyelvész.

Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus és fizikus.

Isaac Newton (1642-1727) angol filozófus és fizikus.

Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) francia filozófus, író és zeneszerző. 1752. Falusi jós. Daljáték.

Adam Smith (1723-1790) skót közgazdász és filozófus.

Voltaire (1694-1778) francia író és filozófus.

A szabadkőművesség az építőművészetből eredő, annak ősi jelképrendszerét avatási szertartásokon átörökítő spirituális rend. A szabadkőművesek ún. páholyokba szerveződnek, amelyekbe titokzatos beavatási szertartásokon keresztül, titoktartási fogadalom mellett vesznek be új tagokat. A római katolikus egyház a szabadkőműveseket kiközösítette 1738-ban, különösen a jezsuiták illetve a bencések igyekeztek a szabadkőművességet háttérbe szorítani.

Míg a tudomány a világ mennyiségi megragadásával igyekszik azt megismerni, a szabadkőműves filozófia a világ minőségeit kívánja feltárni. A szabadkőművesek úgy gondolják, hogy a minőség képviselői teremtő munkájukkal elvileg szabadon alakíthatják a jövőt, ugyanakkor azért felelősséggel is tartoznak. Az ember tiszteletét hirdetik, a kortársaikért, a világért akarnak tenni valamit, először az alapvető szükségletek, a rászorulók tényleges megsegítésével, nem a távoli jövőben vagy a fizikán túlmutató bizonytalan dimenziókban.

A szabadkőműves közösség lehetőleg nem politizál, nem foglalkozik vallási kérdésekkel, hanem kulturális kérdésekkel törődik. Vannak tagjai között istenhívők, nem feltétlenül ateisták, merthogy a vallásszabadság hívei, éppen ezért „filozófiai istenfogalmuk" van, akit a világ nagy építőmestere kifejezéssel személyesítenek meg. A rend titokzatossága miatt gyakran kerül politikai viták kereszttüzébe, tagjait rendszeresen megvádolják azzal, hogy a bolsevizmus, cionizmus vagy a judaizmus követői. (Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Csáth Géza, Banda Ede)

Leopold Mozart

1719- 1787

heg.edül, orgonál,  filoófiai és jogi tanulmányokat folytat, de abbahagyja. Grófi szolgálatba kerül, majd a hercegérsek udvarába hegedűsnek.

1757- udvari komponista.

1763. másodkarmester

1781-ben fia elidegenedik tőle.

1775-ig komponált.

hegedű módszertana jelentős.

Könyve elején zenetörténeti összefoglalót ad.

Zenei jelek: kulcsok, hangok, stb.

Zenei műszavak: tempójelzések

Zenei affekciók: pl. kötőívvel összefogott hangok: az 1. hosszabb. (historikus előadásnál így is van. ld. Harnoncourt.) „Jó zenei ízlés”

Kettősfogások: a meg nem szólaltatott azonos húr is megszólal.

Előkék az ütembe nem számítanak be. „Maga a természet” Vannak hosszabb és rövidebb előkék.

Tanuljunk meg jól olvasni, mielőtt elkezdenénk a figurákkal játszani!

Figyeljük meg a helyiséget, ahol játszunk. Milyen a kárpit, van-e függöny, stb. Aszerint kell játszani.

Rend és kifejezés nélkül nem lehet játszani. Előírásoknak megfelelően. Érzékenységgel, beleéléssel az affektusokba.

Addig ne játsszunk szólót, míg nem tudunk jól kísérni. Milyen az a zenekar, amely csupa jó szólistából áll???? A jó kísérőnek meg kell tudni ítélni a szólistát.

Hangolás!!

Piano-forte: fény-árnyék

A kötés és a hangsúly ad egyéni arcot a dallamnak.

Előadásmód:

Harnouncourt: A zene mint párbeszéd c. művében 169. o. kitér arra, h. Mozart mennyire pedáns és finom megkülönböztetéseket tett tempói között. Erről ír L. Mozart is könyvében. 71. o. (Hegedűiskola)

Más az allegro assai, andantino ma sostenuto, stb. részletes elemzés a tempojelzésekről.

„A hangzás olyasvalami, ami minden leírás alól kivonja magát.” Harnoncourt

Régen a komponista és az előadó azonos volt. Később ez a távolság egyre nőtt. Van-e értelme az eredeti hangzás nyomába erednünk? Népzenészek gyakran könnyeden uralnak nehéz technikai problémákat.

A 16. szd-ig pithagoraszi módon hangoltak. NB: Minden zene abban a hangolásban szólal meg legmeggyőzőbben, amiben írták. FA: vajon mit szólnának ezek a régi mesterek a mai hangszerekhez????? Hm.

M. kizárólag kortársai számára komponált. Zenéje akkor a befogadókat belsőleg megváltoztatta. (A 19. szd. zenéjének megértéséhez csak muzikalitás kellett.)

M. zenéje rettenetes, fenséges, mindenen átlátó, mindent tudó. Harnoncourt 157. o.

Korának legnagyobb komponistája, aki hallgatói tűrőképességének határait feszegeti.

Éles kontrasztok M. muzsikájában.

Játéktechnika: mély húrok magas fekvésben, (Applikáció L. M.) Megfúvás és megszólalás közti idő lerövidült. Csaknem zörejmentes hang. Többféle hangolású hangszert kellene alkalmazni, a hangszín érdekében.

Zenekara nagy létszámú. Fúvósok mindig kettőzve. A terem mérete, akusztikája!!! Ld. L.M.

A hangindítás pontatlanságát a terem akusztikája kiigazítja.

Menüett: népi eredetű tánc. Poitou-ból származik. Paraszttánc. 1650. k. kerül XIV. Lajos udvarába. A király 1653-ban táncolja Lully egyik művében nyilvánosan. Szólisztikus jellegű művészi párostánc. Fennmaradt írások szerint gyors, ¾-es tánc. Rousseau: előkelő és elegáns egyszerűség. Mindig két ütem tartozik egybe: az első hangsúlyos, a 2. kicseng. 1. cresc., 2. decresc. (Pantomim. A szonátában stilizált párbeszéd.)

Menüett és trió szimmetrikus kapcsolatban van egymással.

Táncolnak Mozart menüettjeire is. (Figarora is) Landler, jódlimotívumok: Grand  Partitában.

Menüett - trió páros: 17. szd. francia zenéjéből. Gyakran rondószerű láncokat fűztek menüettekből. El kellett térni karakterben egymástól, ezért a sokadik menüett: 3 hangszer: trió.

Mozart menüettjei felölelik a kor valamennyi ¾-es táncát: gigue-től a sarabande-ig.

Kitárta kapuit angol, német, osztrák hatások előtt. Így halála után is tovább él scherzo és walzer alakjában.

Az artikuláció az előadó kezében volt. A komponista csak ott szólt bele, ahol a gyakorlattól el kellett térni. (pl. kötőívet fölösleges volt írni a disszonancia és a feloldás közé, mert ez természetes volt.)

A 18. szd. közepétől a díszítéseket kezdik beírni a kottaképbe. Nem jelekkel mutatják. Mozart konzervatív, ő gyakran még használja őket. Ui. más a jelentése. Harnoncourt 211.

Sturm und Drang – németül »vihar és vágy«:  (nyomulás) a német irodalmi fölvilágosodás jelentős szakaszának, egy elsősorban az 1770-es években föllépő szellemi mozgalomnak az elnevezése. A név F. M. Klinger egy 1776-os drámájának hasonló címéből ered, de mivel a mozgalomban résztvevő fiatal költők és írók jellemzője volt, hogy a zsenialitást tartották a legtöbbre, a korszakot »zseni-korszaknak« (Geniezeit, Genieperiode) is nevezik. Vezéralakjai, a filozófus J. G. Herder és a költő J. W. Goethe körül főleg straszburgi és frankfurti fiatal költők és írók csoportosultak; az irányzat egyik meghatározó szereplője Friedrich Schiller. Képviselői szembefordultak a francia klasszicizmus és fölvilágosodás irodalmának racionalista kánonjával, de általában a merev racionalizmussal és a fölvilágosodás laposnak tartott emberképével is – ugyanakkor csatlakoztak a fölvilágosodás szentimentalista és preromantikus mellékáramlatához, amennyiben élesen bírálták a »természetellenes« társadalmi rendet és annak rendi korlátait, merev konvencióit és életidegen morálját. Nyilvánvalóan hatott rájuk Rousseau kultúrkritikája és E. Young zsenielmélete, de a pietista vallásos hagyomány is. A mozgalom eszmei vezérmotívumai az önmegismerés, az egyénnek mint testi-lelki egésznek a szabadsága, az érzelmek és az érzékek, az ösztönök és a sponaneitás fölszabadítása voltak. A természet megismerése és a természet közeliség minden élőnek és minden alkotásnak a forrása; az individuum természet adta képességeinek legmagasabb fölfokozása pedig a zsenialitás. Az alkotó művész mint eredeti géniusz (Originalgenie) egyszeri és összehasonlíthatatlan jelenség; az egyes népek, nyelvek és kultúrák belső lényegét pedig a hasonló jellegű ősi és népi költészetben megnyilvánuló néplélek hordozza. A mozgalom nagy hatást gyakorolt a későbbi német klasszicizmusra és méginkább romantikára, nemcsak az irodalomban, de a filozófiában is.

W. A. Mozart 1756 Salzburg – 1791 Bécs

apai ágon német, anyai ágon osztrák. Korán kiderül zenei tehetsége.

1759: apja Nannerlnek, a nővérének készített kottafüzeteket, s ebben pontosan leírja mit tudott 4-5 éves korában. Itt vannak azok a darabok is, melyeket M. apjának diktált.

1762. a két gyermekkel L. Mozart művészi útra megy: München, Bécs (császári ház)

1763. München, Augsburg, Ludwigsburg, Schwetzingen, Heidelberg, Mainz, Frankfurt (Itt hallja őt a gyermek Goethe) Koblenz, Aachen, Brüsszel, Párizs (pártfogolja Grimm)

1763-64. Párizs, ismeretség: Eckard, Schobert. hatására keletkeznek első nyomtatásban megjelent művei: Szonáta clavecinre, hegedűre.

1764. London – találkozik J. Chr. Bachhal. Fontos szerepe van Mozart stílusának kialakulásában. Megjelenik a királynőnek ajánlott 6 heg. szonátája.

1765. Hága. A gyerekek súlyosan megbetegednek, 4 hónapig itt maradnak.

1766.visszatérnek Salzburgba. Ír egy felvonást egy oratóriumhoz: Die Schuldigkeit des ersten Gebotes. A többi M. Haydn és Adlgasser műve. Latin iskolakomédia: Apollo et Hyacinthus.

1767. Bécs. 1. operájának bemutatója (La finta semplice) elmarad, csak 2 év múlva Salzburgban lesz.

1768. Bécs. Bastienn és Bastienne bem.

1769. Salzburg koncertmester. Decemberben apjával: Verona, Mantova, Milano. Kapcsolat Sammartinivel, Piccinivel. Bolognában Martininél tanul.

Róma: emlékezetből leírja Allegri Misererejét. (Sixtus) Pápától Aranysarkantyú rendet kap. (Cavaliere-nek nevezi magát.)

Bologna vizsga és compositor-ként az Accademia dei Filarmonici tagjává fogadták.

1770. karácsonyán bemutatják Milanoban operáját: Mitridate, Ré di Ponto

1771. Salzburg. Milano.

1772. salzburgi hercegérsek beiktatására írja: Il signo di Scipione egyfelv. serenata drammatica. Lucio Silla opera.

1773. Salzburg. Megismerkedik Haydn vonósnégyes stílusával.

1775. Müncheni karneválra írja: La finta gardiniera. siker. Salzburg: Il Ré pastore.

1777-ig 5 hegverseny. A hercegérsek megtagadta utazási kérelmét. Így kettejük rossz viszonya odáig fajult, hogy 21 évesen búcsút mondott Salzburgnak.

1777. anyjával 2. nagy körút. Augsburg találk. Stein zgkészítővel és hgszereivel.

Mannheim: legjelentősebb európai zenekar Cannabich, Wieland (költő) ismeretsége.

Boldogtalan szerelem Aloysia Weber énekesnő iránt.

1778. Párizs. Piccinisták és gluckisták fr. olasz harca. Anyja halála. Csapás.

1779. Hazatér Salzburgba. Koncertmesteri állás ismét. udvari orgonista.

1781. Idomeneo: opera seria sikere. Elbocsátják. (Megalázó összetűzés bécsben a salzburgi hercegérsekkel… az érsek megtiltja a koncertezést és haza akarja küldeni. M.-nak lekötött koncertjei vannak, feladja az állást.) Az első a zenetörténetben, aki szabad művész lesz. Filléres anyagi gondokkal küzd ezután.

Apjának írja: Nem tudtam, hogy udvari inas vagyok, ez lett a vesztem.

Az érsek udvarmestere mondja neki, hogy nehezen tűri az érsek gorombaságait. Mozart: „Önnek lehetnek okai, amiért tűri, nekem megvannak az enyémek, amiért nem tűröm.”

Bécsben telepszik le. Szabad művészélet terhei és büszkesége. Órákat ad, akadémiákat rendez műveiből. Nehéz anyagi helyzet.

1782. II. József császár felkérésére írja: Die Entführung aus dem Serial  singspiel.

Házasságot köt fiatalkori szerelmének húgával, Konstanze-cal. 6 gyerek, kettő marad életben: krl Thomas, Wolfgang Amadeus.

Barátság Haydn-nal.

Megfordul Swieten báró házában, ahol Bachot és Handelt játszanak. (átiratok)

1785-től szabadkőműves. (Haydn is)

1786. nem megrendelésre először: Figaró házassága.

1787 Prága számára: Don Giovanni (boldog időszak.) Tanítványa volt az ifjú Beethoven. Császári kamarakomponista.

1788. 6 hét alatt 3 nagy szinfonia: Esz dúr, g-moll, Jupiter.

1789. Berlin. Drezda, Lipcse. Tamás templom, Bach műveit tanulmányozza nagy buzgalommal.

Potsdam: vonósnégyesek.

1790. Bécs: Cosi fan tutte.

Frankfurt am Main II.Lipót császárrá koronázása.

1791. La Clemenza di Tito op. II. Lipót cseh királlyá koronázására. Varázsfuvola Bécs számára. (Schikaneder)

Utolsó, befejezetlen műve: Requiem. Walsegg gróf megrendelésére, aki saját műveként akarta feltüntetni.

Az élet szépségeinek, örömének mámoros szavú, legnagyobb költője. (Szabolcsi)

Műveiben gyakran búcsúzik egy-egy röpke dallamívvel. Mosolya, búcsúszava könnyfátyolon át szól hozzánk, s mégis megvígasztal. (Kárpáti János)

Zenéje kifejezésre juttatja a megrendelést, az alkalmat és a mondanivaló teljesen személyes megformálását.

Óriási munkateljesítmény, gyermekkorától gondos munka. Állandóan a zenén gondolkodik, a lejegyzés már gyorsan megy.

Különleges alkalmazkodó és asszimiláló készség. Kora zenéjének minden stílusa megtalálható:

    salzburgi és bécsi barokk hagyomány
    olasz barokk hagy.
    Bach és Handel hagyomány. (Nem közvetlenül ismerte meg)

vonósnégyes fúvósokkal:

D-dúr fuvolanégyes K 285 1777

G-dúr fuvolanégyes  K 285/a 1778

C-dúr fuvolanégyes  K. anh. 171 1778

A-dúr fuvolanégyes K 298 1778

F-dúr oboanégyes  K 370  1781

Vonósötös fúvósokkal

Esz dúr (kürttel vagy 2. gordonkával) K 407  1782

A dúr klarinétötös K 581  1789 (ered. basszetkürtre)

A bécsi korszakból való a 3 szerenád.

A 80-as években M. intenzíven tanul, művelődik, fogl. Bach-hal (szakít átm. apjával, tehát felnő)  fúgákat ír, Hydn vonósnégyesekkel fogl.  – de játszik!!!!

B-dúr szerenád 13 hangszerre K. 361 Gran Partita 1780

Partita eredetileg: a szvit olaszországi megfelelője (pl. Frescobaldinál) am. sorozat, ciklus, táncfűzér.

A G. Partitta (sic!!) elnevezés nem biztos, hogy Mozarttól van, a kéziraton gyanús, hogy nem az ő keze írása. De Mozart határozottan fúvósokra írta.

Új műfaj, ok: fúvósok nagyobb hangereje, alkalmasak szabadtéri muzsikálásra. Eredetileg:

2 oboa

2 klarinét

2 basszetkürt – passaui hangszerkészítők találják fel 1770 körül. M. után nem nagyon írnak rá a szerzők.

4 kürt

2 fagott

1 bőgő (ma gyakran kontrafagott)

A keletkezést Köchel 1780-ra teszi, Einstein (Mozart kutató, a K számok felülvizsgálója) szerint 1783-84-ben keletkezhetett, ui. Salzburgban nem voltak meg ezek a hangszeres feltételek. 450 a helyes szám inkább.

Szvitszerű felépítés.

Szerintem – ez magánvéleményem – a darab egy monumentális , 7 tételes szimfónia, a szerenád elemeivel keverve, hiszen két menüett, két lassú tétel, egy variációs tétel, és egy záró rondó / inkább szonátarondó ez is / található benne.

Ahogy Mozart egy levelében írta 1781-ben, 25 évesen, a B-dúr szerenád, „egy nagy fúvószene nagyon különös módon” Jelentős kompozíciós változásokat hozott.

A Constanze-val való házassága egyben távolodás apjától, és egy újabb alkotói önállósodás, ezzel együtt a salzburgi hercegérseki szolgálatból való kilépés, és a Bécsbe való költözés, ahol magát , mint zongoristát és zeneszerzőt továbbfejlesztheti.

Ennek a szerenádnak talán nincs is igazi „szerenád-előképe”,  ez egy valóságos unikum a maga nemében.

Az Idomeneo bemutatójának hatása és a mannheimi zenekar fúvósainak hatása észrevehető, bár a művet feltehetően M. életében egyáltalán nem hallotta, legfeljebb különböző átiratokban. Erről azóta is zenetörténeti viták folynak.

A Gran Partita elnevezés minden bizonnyal nem Mozarttól származik. A hangszerelés különleges, 2-2 oboa, klarinét, és basszetkürt / ez utóbbi Anton Stadler személyének,

a híres klarinétvirtuóznak hatására, 4 kürt és két fagott. Különleges szín a Nagybőgő, ahogy a fúvókkal keveredik, néha kontrafagottal helyettesítik, de a partitúra egyértelműen pizzicato játékmódokat is ír.

Egy különös kortárs átirata is van:

Christoph Friedrich Gottlieb Schwencke / 1767-1822/  C.Ph. E. Bach utóda volt hamburgi városi kántori állásban,  átírta fortepiano, oboa , hegedű, brácsa, cselló összeállításra, a második menüettben, egy újabb triót is beletesz, mely az eredetiben nem szerepel, de szintén Mozarttól való.

1. tétel: Largo 4/4

All:B:llC

Ami a Gran Partita I. tételének formáját illeti, olyan, mint egy szimfónia I. tétele,  a lassú bevezetés, tipikus bécsi klasszikus szimfónia indíttatású, a gyors rész egyszerű szonátaforma. Csak főtéma van, nincs mellék-, és zárótéma, a feldolgozási rész is igen rövid,

ami egyébként Mozart – szemben Haydnnal, majd Beethovennel, akiknél a feldolgozás a szonátaforma szinte legsúlyozottabb része – jellemző stiláris tulajdonsága. Érdekes viszont, hogy a rövid feldolgozásban új zenei gondolat jelenik meg, amit azért én nem neveznék témának.

A szintén rövid visszatérés utáni coda, v. inkább codetta szintén a főtémára épül.

2. tétel: Menuetto ¾

ll:a:ll:B:ll trio (ll:A:ll:B:ll) da capo   2. trio  ll:A:ll:B:ll da capo

Menüett Trió Menüett Trió2 Menüett Kissé emlékeztet a rondós formára. Sajátos alpesi kolorit. Jódlimotívumok. (1. trió 2 kl. 2 basszetkürt – igazi landler.) 2. trió: sötét színek, tánchoz nem illő ritmusok: kiléő a menüett teréből. 196. o. pergő triolák

2. menüett jóval gyorsabban játszandó.

3. tétel: Adagio 4/4

egy versenymű Adagioja, ob., kl., basszerkürt osztoznak a dallamon ill. egymásnak adják azt.  Sietős ritmus, ritmuskésleltetések.

4. tétel Menuetto. Allegro. ¾

ll:A:ll:B:ll trio     (ll:A:ll:B:ll) da capo

A: 8 ü. B: 24 ü.        A: 12 ü. B: 20 ü.

gyorsabb. 1. trió sötét, 2. trió landleres walzer, lassabb.

5. tétel: Romanze  Esz dúr, Adagio – c-moll  oboa klar. felelgetés Allegretto

6. tétel: Thema mit variazione.

Tipikus fr. forma, pl. A-dúr (törökindulós szonata 1. tétele) A hangszeresek tudásukat megcsillogtathatják. (Imp. visszakacsintása!)

ll:A:ll:B:ll var. B-dúr

1. triolás B-dúr

2. var. 16-odok és 32-edek B-dúr

3. var. basszusban 16-odok, fönt dallam B-dúr

4. var. ritmus var. b-moll. Nagy tartott b-moll akkorddal zár.

5. var. Adagio 32-ed menetek B-dúr

6. var. Allegretto B-dúr. Fegyelmezett, ¾-es menet.

Mannheimi C-dúr fuvolanégyes Andantinója

7. tétel: Rondo. Allegro molto.  inkább szonátarondó

Londonban írt C-dúr zongora szonáta témája

ll:A:ll:B:ll:C:ll:D:ll:A:ll:E:ll:F:ll:G:ll:H:ll:A:ll  coda

A= rondo téma

B F B g B Esz c g d B

Tobzódás az ötletekben, nem igazán meggondolt forma.

Később nemigen ír szerenádot, felkérés hiányában.

Esz-dúr szer. K. 375 1781-2

A rokokó lezárása. A c-mollnál néhány hónappal korábban kel. Teréz napra írta, 1781. okt. 15. egy bécsi hölgy részére. (Hickl udvari festő unokahúga, Teréz) A festő otthonában adják elő. Strack csellista az uralkodó baráti körének tagja szervezi. Néhány héttel később Mozart nevenapjára is előadták. M. írja: kissé tudós módon alkotta meg a művet. (Nagy gondot fordított a tematikus és motivikus munkára.)

Apjának írja 1781-ben:

Strack naponta idejön valamit hallgatni tőlem. A művet nagy körültekintéssel írtam, h. sikeres legyen.
”11 órakor szerenádot kaptam 2 klarinéttól, 2 kürttől és 2 tubától, akik az én Éji zenémet játszották. Ezek a zenészek szegény koldusok voltak, de nagyon szépen játszottak együtt. Kinyittatták az utcai kaput, és amikor felálltak az udvaron nekem, én úgy voltam felöltözetlenül az ágyból, és jött a legcsodálatosabb meglepetés a világon, a nyitó Esz-dúr akkord.”

Eredetileg 6 hangszerre írta, oboák nélkül. Később: 2 ob., 2 klar., 2 kürt, 2 tuba

Szoros kapcsolatot mutat a rokokóval, az udvari zenével és a nemzeti zenével.

De M. erőfeszítései hiábavalóak voltak, nem alkalmazta Mozartot sem akkor, sem később.

1782 nyarán M. törekvései más irányt vettek. A liechtensteini herceg, Alois L. fafúvós együttest akart alkalmazni és szüksége volt szerzőre. M. próbálta megragadni ezt a kitűnő lehetőséget. 1782-ben két művet írt a hercegnek. Az egyik volt a 8 fúvósra írt változata ennek a 6 fúvósra írt műnek. Ez a 375-ös Esz-dúr szer. végleges formája.

(A másik egy új mű, a c-moll szer. 388.)

5 tétel, két menüett, középen lassú tétel. Szimmetria.

Fő hangszer a klar. a témák bemutatásában és a dallamvezetésben. Sokkal szerényebb az oboa szerepe.

c-moll szerenád fúvósnyolcasra K. 388

2 kürt, 2 ob., 2 klar., két fagott

1782. júl., egy kerti ünnepségre kellett: Liechtenstein vagy Schwarzenberg palota, kerti ünnepségre. Ez is, mint az Esz-dúr szer. tudós módon készült, nagy odafigyeléssel. Különbség a divertimento és a szerenád között: utóbbi inkább szabad térre íródott. Ez a mű már érettebb, a műfaj átalakult Mozartnál – a salzburgi divertimentokhoz képest: 4 tételes, igényes szólamszövés és tematika, ellenpont, stb.

Bécsben nem sok alkalma nyílt ezen túl szerenádot írni. (Kis éji zenéről nem sokat tudunk.)

A művet M. 1787-ben átírta vonósötösre. K. 406. Az akkor frissen elkészült C-dúr és g-moll kvintettel együtt jobban lehetett eladni. ??

anyagszerű

fúvóskultúra szerepe megnövekedett M. művészetében

kamaraművek előretörnek a bécsi időszak kezdetén

1782-ben M-ot barokk hatás érte. (Swieten báró házában Bachot játszik.)

1777-78: Mannheim, a zenekarban kitűnő fúvósokat ismer meg.

1781 Bécs: szín fantázia, hangszer virtuozitása, lelemény.

Idomeneo is sok fúvóst használ

Don Giovanni 2. fináléja: vacsorajelenet: ua. a hangszer összeállítás, mint a c-moll szerenádban!!

Cosi fan tutte 2. felv. kerti szerenád.- hasonlít a c-moll szerenádra.

Kamarazene techn. tökéletesítése. 4 tételes ciklus: allegro, andante, menüett, var.

Egyrészt bátor, merész expresszivitású, újító darab, - egy drágaköve a kl. megfontolt szerzőnek. M. leveleiből tudhatjuk, h. meg akarta nyerni Stradi, a vezető muzsikus jóváhagyását, akinek meglehetősen hagyományos ízlése volt. Másrészt megpróbálta fékezni fantáziáját és megmaradni a szabályoknál. A c-moll szerenádnál tisztán ütközik a szabályokkal.

Következetes stílus: aprólékos tematikus munka, gazdaságosság, színbeli kontrasztok

Kl. 4 tételes forma. 2 gyors tétel szegélyez egy lassú tételt, melyet a menüett követ. A klar. és az oboa egyenrangú. (Kicsit több az oboa.)))

I. tétel: Allegro 4/4

ll:ABC:ll:DAE:ll

C: erőszakos nyolcadok

II. tétel: Andante 3/8

Igényesen kolorált, virtuóz szólamvezetésű lassú tétel. Esz dúr

III. tétel: Minuetto in canone ¾

ll:A:ll:B:ll trio in canone al rovescio ll:a:ll:b:ll (4 sz., kürt nem) da Capo

Menüett: 2szólamú oktáv kánon, oboa fagott, a többiek töltőszólamot játszanak.

Trió: tükörkánon, 4 szólamú

IV. tétel: Allegro 2/4

ll:A:ll:B:ll:C:ll:D:ll

ll:A:ll:B:ll:C:ll:D:ll        8 ütemes egységek

All:B:ll:C:llD Coda

A: 32 ütem

B: 16 ü. x2

C: 24 ü. x2

D: 79 ü. (39+40)

Coda: 37 ü.

Az ellenpontos szerk. mellett a témák arculata, jellegzetes alaphangja, gesztus-gazdagság is barokkos.

c-moll: drámai hangnem.

Sajátos kísérlet, nem a végső szó a műfajban. Kettős arculatú mű: társasági zene és a szigorú önfegyelmet árasztó kamaramuzsika határmezsgyéje.